A rozs(Secale cereale) a perjefélék családjába tartozó gabonanövény. Közeli rokonságban áll a búzával és az árpával.
Felhasználható liszt- és kenyérkészítéshez, sör, vodka, whisky előállításához. Állati takarmányként is hasznosítható.
A mai a Törökország területén, az újkőkorszakiCan Hassan III-nál és néhány egyéb ásatásnál találtak kis mennyiségű nemesített rozst a régészek. Az időben ezt követő lelet a bronzkoriKözép-Európa területéről származik az i. e. 1800 és 1500 közötti periódusból. A kettő között eltelt időszakról ezidáig nem került elő régészeti lelet. A rozsról a római szövegek is említést tesznek a Rajna, a Duna és a Brit-sziget kapcsán. Idősebb Plinius szerint a rozs igen szegényes táplálék és csak az éhezés elkerülésére szolgál. A középkor óta széles körben elterjedt a termesztése Európa középső és keleti részein és fő gabonafélének számít a francia-német határtól keletre és Magyarország északi részén. Azok az állítások, hogy a rozst sokkal előbb termesztették volna az Eufrátesz folyó völgyében (Észak-Szíria) található Tell Abu Hureyra területén, erősen vitatottak. A szénizotópos kormeghatározás megbízhatóságát is kritizálják, illetve azt, hogy a vizsgálat csak a gabonaszemre terjedt ki és a pelyvára nem.
Rövid leírása
A rozs a perjefélék családjába tartozó, konyuló négyoldalas kalászú növény. Kalásza két virágú. A pelyvája tarajos hátú és a toklászánál rövidebb, melynek a külső részéből szálka nyúlik ki. 1,25 és 2 méter közötti magasságra nőhet meg. Karcsú szalmáján több keskeny, szőrös bevonatú hosszú levél és a tetején karcsú kalász található. Keskeny szemtermése van. Az egyenes szárhajtású a közönséges, a bokros szárhajtású a bokros rozs. A búza és az árpa közeli rokona.
Fajtái
Fontosabb fajtái a nyíri rozs, a montagne, a probstei, az imperial és a schlanstädti, melyek nem megfelelő minőségű talaj esetén gyorsan degenerálódnak. Jó talaj esetén és ritkán vetve a bokros rozs kicserjésedik. Említhető még a vadrozs, az őszi és tavaszi rozs is, de az utóbbit nem igazán érdemes vetni.
A rozs alkalmas emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra, nagy tömegű szalmája az almozás mellett energiatermelésre, hőszigetelő építőanyagok gyártására stb. használható. Szemtermését emellett sör és égetett szeszek előállításához is használják. Alkalmazkodóképessége gabonafélék között a legjobb, kiváló hideg- és szárazságtűrésű növény.
A rozs a gabonafélék családjába tartozó növény, amelyet számos országban termesztenek az élelmiszeriparban, állattenyésztésben és bioüzemanyag-termelésben történő felhasználás céljából. 2021-ben a rozst több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 13 millió tonnát.
A világ legnagyobb rozs termelői közé tartozik Németország, Lengyelország, Oroszország, Fehéroroszország és Dánia. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Németország az éves világ rozs termésének a 25%-át adta.
A rozsból őrölt liszt kevesebb zsírt és több ásványi anyagot tartalmaz, mint a világosabb színű búzaliszt. A rostokban gazdag rozs kedvező élettani hatást fejt ki az emberi szervezetre. Gyakori fogyasztása kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a koleszterinszintet és segít székrekedés, valamint aranyeres panaszok esetén is.
A rozs összetétele
A rozs összetétele függ mind a természettől (talaj, időjárás), mind a termesztéstől (fertilizáció, növényvédelem).
↑[S. W. Souci, W. Fachmann, H. Krau, Deutsche Forschungsanstalt für Lebensmittelchemie (DFA), Garching, Lebensmitteltabelle für die Praxis 4. kiadás, Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft, Stuttgart, 2009, ISBN=978-3-8047-2541-6, 234. oldal]