Az „isztroromán nyelv” nyelvészek alkotta szakszó. Beszélői nem nevezik egységesen: Az Učka-hegységtől délre vlåșca limba ’vlach nyelv’-nek nevezik, vagy úgy mondják, hogy vlåșki ’vlachul’ beszélnek.[5] A žejaneiek žejånsca limba ’žejanei nyelv’-nek nevezik nyelvüket, azaz žejånski ’žejaneiül’ beszélnek.
Mivel az isztrorománok már az Isztriában való letelepedésük óta beolvadási folyamat alanyai, és mivel nem volt írásbeliségük, nyelvüket erősen befolyásolta a horvát nyelv, ezért az UNESCO szerint nagy veszélyben van. Napjainkban vannak egyes, a megmentésére és megőrzésére szánt tevékenységek, melyeket kulturális egyesületek folytatnak némi hatósági támogatással.
Az isztroromán nyelv beszélői ritkán szerepeltek mint olyanok a statisztikákban, ezért számukat mindig is többnyire csak becsülni lehetett. A 19. század előtti számukat 10 000-re becsülték.[6] A 21. század elején a falvaikban élők között 150-re becsülték az isztrorománul folyékonyan beszélők számát, akik a szüleiktől tanulták a nyelvet. Lehettek még kétszer vagy háromszor ennyien városokban, és még néhány százan Horvátországon kívül: Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban,[7] Kanadában, Ausztráliában. Mindezek középkorúak vagy idősek. Az 1950 után születettek gyakorlatilag már nem adták át a nyelvet gyerekeiknek. Az a kevés 30 éves körüli személy, aki tudja, a nagyszüleitől tanulta meg mint második vagy harmadik nyelvet.[1]
Az isztrorománok és nyelvük nem jelennek meg mint olyanok a népszámlálások adataiban, de ott lehetnek a románokra vonatkozókban. 2011-ben egész Horvátország területén 955 román anyanyelvű[8] személyt regisztráltak, de nem tudni, hányan közülük beások, akik anyanyelve a dákoromán. Ugyanakkor Isztria megyében 70-en román, és 6-an vlach anyanyelvűeknek vallották magukat. Ezekhez hozzájöhet még 40 román ajkúként regisztrált személy Tengermellék-Hegyvidék megyéből, ahol Žejane van. Azt, hogy az isztrorománt beszélők többen voltak, helységnevek bizonyítják. Egyes falvaknak, amelyekben ma is élnek, csak isztroromán vagy ilyen nevük is van. Ilyenek Sukodru (vö. román sub codru ’erdő alatt’, horvátul Jesenovik) vagy Kostârčån (isztroromán személynév, horvátul Kostrčani). Még több olyan helység neve isztroromán, ahol már nem beszélik a nyelvet: Floričići (vö. román floricică ’virágocska’), Jerbulišće (román iarbă ’fű’),[9] Katun, Kature (román cătun ’tanya’), Fečori (román feciori ’legények’),[10] Kerbune (román cărbune ’szén’).[11] Egy egész észak-isztriai régiónak, amely nagyobb részben ma Horvátországhoz, kisebb részben Szlovéniához tartozik, Ćićarijának hívnak (olaszul Cicceria). Ez a név a Ćići-ből, az isztrorománok egyik horvát népnevéből származik. Vannak még isztroromán helységnevek a Krk-szigeten is, ahol az isztrorománok már a 19. század első felében olvadtak be: Fintira (vö. román fântână ’kút’), Sekara (román secară ’rozs’).[12]
Külső nyelvtörténet
Általában elfogadott, hogy az isztroromán utolsóként vált le a protoromán nyelvről, de vitatott ezen esemény helye és időszaka.[4]
Két fő elmélet dominál. Ovid Densusianu(wd) szerint az isztrorománok Erdély délnyugati részéről és a Bánságból származnak, ahonnan a 10. században vándoroltak el. Nyelvi vonásokra alapozza állítását, például a latin eredetű szavakban található magánhangzók közötti rövid [n] > [r] változásra, mint a mócok nyelvjárásában.[13] Ezt az elméletet más kutatók is követik.[14]
Más véleményen volt Sextil Pușcariu, aki a majdani isztrorománok leválását a többi románról a mai Szerbia területére helyezte, de elfogadta azt is, hogy kapcsolatban voltak a Dunától északra fekvő területen élő románokkal. Szerinte ez a 13. században történt.[15] A pontos hely megítélésével kapcsolatban eltérően bár, de Pușcariu elméletét is elfogadják más kutatók.[16]
E két fő elméleten kívül van még egy közöttük elhelyezkedő is, Elena Scărlătoiué, aki azt feltételezi, hogy az isztrorománok több helyről származnak, mégpedig Erdély központi, nyugati és északnyugati régióiból, valamint a Dunától délre fekvő régiókból is, főleg a timok-prizreniből.[17]
Az első isztroromán nyelvemléket egy trieszti szerző, Ireneo della Croce szerzetes, 1698-ban megjelent Trieszt történetébe foglalta bele. A szerző megjegyzi, hogy az általa chichi-nek nevezettek magukat rumeri-nek nevezik, és felsorol 21 isztroromán főnevet (nyolcat determinánssal és 13-at anélkül), valamint két mondatot is, latin fordításukkal együtt.[18]
Ivan Feretić, egy Krk-szigeten élő pap, lejegyzett két „krk-szigeti román” nyelvű imát.[19] Ezek az első lejegyzett isztroromán nyelvű szövegeknek számítanak.
A következő nyelvemlékek egy adoma és a Tücsök és a hangyatanmese változata, melyeket Antonio Covaz isztriai polihisztor jelentetett meg 1864-ben latin és olasz fordításukkal együtt egy újságcikkben.[20]
1856-ban három ima, közöttük a Miatyánk jelent meg isztroromán nyelven egy szlovén folyóiratban.[21]
Kutatók azok, akik a legtöbb szóbeli szöveget jegyezték le és publikálták. Ezekből indultak ki a nyelv leírásához.[22]
Az első ismert szerzőtől származó isztroromán nyelvű könyv 1905-ben jelent meg.[23] Ez volt az egyetlen is az 1990-es években és 2000 után megjelent néhány irodalmi műig.[24]
Írásbeliség hiányában az isztrorománt nem lehetett az oktatásban használni. Csupán 1921 és 1925 között volt erre kísérlet, amikor létezett egy iskola, amelyet Andrei Glavina, egy Romániában tanult isztroromán alapított. Ott a románnal párhuzamosan használták az isztrorománt.
Mai helyzet
Az isztroromán nyelv kihalófélben van. Helyzetét jól tükrözi jelenléte A világ veszélyeztetett nyelveinek UNESCO atlaszában.[25]
Az 1990-es évek óta tettek néhány lépést megmentése érdekében. Mivel Horvátország aláírta 1997-ben a A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját,[26] az Európai Tanács kérte, hogy tegyen intézkedéseket az isztroromán nyelv megvédésére.[27] A román kormány a horváttal való kétoldali viszony keretében foglalkozik valamennyire a kérdéssel.[28]
Horvátországban történt néhány intézkedés az isztroromán nyelv megőrzésének irányában. Központi szinten beiktatták a Védett nem-anyagi kulturális javak jegyzékébe, amely része a Kulturális javak regiszterének, a Kulturális javak védelmére és megőrzésére vonatkozó törvény alapján.[29] Helyi szinten a 2009-ben elfogadott Isztria megye státusza előírja a helyi nyelvjárások megőrzését, melyek között az isztrorománét is.[30] E megye tanácsának határozata értelmében 2010 óta a čepići „Ivan Goran Kovačić” általános iskolában foglalkoznak az isztrorománnal, és emiatt az iskolának különleges státusza van, azaz nem kell betartania a tanulók létszámára vonatkozó szabályokat.[31] A 2022–2023-as tanévre az iskola tantervében szakköri tevékenységként szerepel az istrorumunjski jezik ’isztroromán nyelv’ tanítása.[32]
A horvát művelődési minisztérium, azon két megye tanácsa, amelyekben beszélik az isztrorománt és két községi tanács támogat egy olyan projektet, amely a nyelv megmentésével foglalkozik. Ezt Zvjezdana Vrzić, egy, a New York Egyetemen dolgozó nyelvész kezdeményezte 2005-ben Amerikába kivándorolt isztrorománok csoportjával együtt. 2007-ben a projekt kiterjedt Horvátországra az Isztriai Néprajzi Múzeum bevonásával, majd 2011-ben három isztriai kulturális egyesületével is.
Két Horvátországon kívüli egyesület is ebben az irányban tevékenykedik: a trieszti, Ervino Curtis által vezetett „Decebal” olasz–román baráti társaság, amely még 1987-ben jött létre,[33] és az 1994-ben Petru Emil Rațiu által Rómában megalapított „Andrei Glavina” isztroromán kulturális egyesület.
Nagyszámú és sokféle, az isztrorománokról és nyelvükről szóló anyagot jelentet meg Marisa Ciceran honlapja, az Istro-Romanian Community Worldwide (Isztroromán közösség világszerte).[34]
Területi változatok
Mindegyik isztroromán falunak megvan a nyelvjárása, kevés különbséggel az Učka-hegységtől délre fekvő falvak nyelvjárásai között, és viszonylag nagy különbségekkel ezek és a žejanéban beszélt között, ami annak tudható be, hogy sokáig a hegység elszigetelte egymástól a két fő változatot. Vannak hangtani, alaktani (például a birtokos eset és a részes esetragokkal való kifejezése žejanéban és ezek kihalása délen) és szókészletbeli különbségek. Kb. 300 szó nem közös a déli falvak és Žejane között.[35] (Részletek a területi különbségekről a további szakaszokban).
Írás és kiejtés
Csaknem mindegyik kutatónak megvolt a maga rendszere az isztroromán lejegyzésére. Jelenleg többnyire Kovačec rendszerét használják, amely nagy részben a Sextil Pușcariuéból származik, horvát betűkkel helyettesítve egyes eredeti jeleket. Ezt az rendszert Richard Sârbu és Vasile Frățilă román nyelvészek is használják. Vrzić egy, a horváthoz közelebb álló írásrendszert javasol, amelyben csak három betű nem horvát. Ezt a rendszert az isztroromán beszélőinek szánja, akik horvát nyelvű oktatásban részesültek/részesülnek, és azoknak, akik meg akarják tanulni a nyelvet. Az alábbi táblázatban láthatóak az e rendszerek közül legalább az egyikben található különböző betűk vagy betűcsoportok a sztenderd románéihoz képest:
Az isztroromán kiejtés sajátosságai a sztenderd románéhoz viszonyítva:[38]
Az åbetűt kétféleképpen ejtik attól függően, hogy miféle beszédhang van előtte. Olykor [ɒ]-nak hangzik (magyar a), például a čåsta ’ez’ szóban. Máskor a [wɒ] kettőshangzónak (diftongusnak) ejtik, például a cårle ’aki, ami, amely(ik)’ szóban. Ez a magánhangzó mindig hangsúlyos, és diftongálása rendszeresebb a žejanei nyelvjárásban, mint a déliekben.
Az ę-nek is kétféle hangzása van, az előtte álló hangtól függően. Van amikor az [ε]-t (magyar e) írja le (például Șcužę-m ’Elnézést kérek’), máskor pedig az [e̯a] kettőshangzót: vedę ’látni’. Ez a diftongálás is gyakoribb Žejanéban.
A román nyelv kiejtésével ellentétben az [ǝ] és az [ɨ] magánhangzók nem különböznek tisztán. Olykor az egyiket, máskor a másikat, megint máskor meg egy közbülső magánhangzót lehet hallani ott, ahol megfelelő román szavakban az egyik vagy a másik van. Ezért Kovačec is, és Vrzić is egyetlen betűt használnak visszaadásukra, az â-t.
Egyéb, az isztroromán nyelvjárásokban közös sajátosságok:
olykor a szókezdeti [a] kiesése: (a)flå vs. román a afla ’találni’;
szó végi [j] hiánya mássalhangzó után: omir vs. oameni ’emberek’;
[w]-s ereszkedő kettőshangzók hiánya: av dat vs. au dat ’adtak’;
magánhangzó + [v] vs. magánhangzó + [u]: avzi vs. a auzi ’hallani’.
Vannak némely olyan sajátosságok is, amelyek csak egyik vagy másik nelvjárásra jellemzők:
A šušnjevicai nyelvjárásban összemosódik a [s] és a [ʃ], ezért például a falu neve olykor Șușńevițę-nek, máskor Sușńevițę-nek hangzik. Ugyanitt, a többi nyelvjárással ellentétben, [t͡ʃ] helyett [t͡s]-t ejtenek és [ʒ] helyett [z]-t: țer ’ég(bolt)’, fețor ’fiúgyermek’, sânze ’vér’, zeruŋclʼu ’térd’, zos ’le(nt)’.
A žejanei nyelvjárásban a [g] legtöbbször [ɣ]-ként valósul meg.
Ugyancsak Žejanéban szó végén [ε]/[e̯a] helyett [a]-t ejtenek, ami miatt megfelelő kontextus nélkül nem lehet megkülönbözteni nőnem egyes számban a határozott végartikulussal ellátott főnevet az anélkülitől. Például a limba szó lehet ’a nyelv’, de ’nyelv’ is.
Grammatika
Az isztroromán nyelv nyelvtani szerkezete különbözik valamennyire a románétól, főleg a horvát nyelv hatása miatt.
Alaktan
Alaktani szempontból nemcsak a horvát hatás tűnik szembe, hanem a déli nyelvjárások és a žejanei közötti különbségek is.
A főnév
Ami a főnévnemét illeti, olyan semlegesnemű főnevek, mint a románban, azaz egyes számban hímneműek és többes számban nőneműek csak a déli nyelvjárásokban vannak: ur zid ’egy fal’ – do zidure ’két fal’ (a nem a determináns alakjából látszik). Žejanéban az ilyenek hímneműek lettek, de lehet a semleges nemre jellemző többes számú alakjuk: doi̯ zidure ’két fal’ (doi̯ a ’kettő’ hímnemű alakja). Másrészt ez a nyelvjárás átvett semleges nemű horvát szavakat úgy, hogy nem adaptálta a saját rendszeréhez (példa: srebro ’ezüst’).[4]
A többes szám alakításában több jellegzetesség van:
A szó végi [j] kiesése mássalhangzó után azt eredményezte, hogy hímnemben a többes számot csak az egyes számban a szó végi vagy szó végi e előtti mássalhangzó váltásával fejezi ki, vagy/és a szótőtőbeli magánhangzó váltásával: ån – åń ’évek’, fråte – fråț ’fivérek’, šårpe – šerp ’kígyók’, muľåre – muľer ’asszonyok’. Azon szavak esetében, amelyekben nincs tőhangváltás, a többes számú alak nem különbözik az egyes számútól: lup ’farkas’ – lup ’farkasok’.
A nőnemű -l’e, -ńe, -če, -șe, -že-re végződő szavaknak sincs külön többes számú alakja: fil’e ’vki lánya(i)’.
A hímnemű -u-ra végződő főnevek többes számban [i]-re végződnek: ocľu – ocľi ’szemek’.
Az -ure, eredetileg a semleges nem többes szám jellegzetes képzője, átterjedt egyes hímnemű főnévekre is. Lup többes számú alakja lehet lupure is, és akkor különbözik az egyes számú alaktól.
Az l’ kiesett az egyes számú főnevek végéről, és ezek többes számának a képzője lett: vițe – vițel’ ’borjúk’.
A déli nyelvjárásokban váltakozik a nőnem egyes szám -ę végződése a többes szám -e végződésével (fętę – fęte ’lányok’), Žejanéban pedig az -a az -e-vel: fęta (határozott artikulus nélkül) – fęte.[41]
A horvát eredetű -o-ra végződő semleges nemű főnevek alakja nem változik többes számban.
A főnév ragozása kisebb mértékben maradt fenn, mint a románban. Az artikulusos vagy az anélküli főnév birtokos és részes esetét a lupartikulával[42] fejezik ki: fil’u lu țesåru ’a császár fia’, spure lu fråț ’mondja a fivéreknek’, cuvintę i̯e lu mul’ęre ’mondja ő a feleségének’. A déli nyelvjárásokban a lu hímnemű és nőnemű főnevekkel is használatos, de Žejanéban nőnemben a le-t használják (le mul’åre). Itt a ragozott alak is él: mulʼerlʼei̭. Birtokos esetben lu/le előtt az a partikulát is használják, délen olykor, Žejanéban rendszeresen: filʼu a lu crålʼu ’a király fia’. A horvát eredetű semleges nemű főnevek elé csak az a kerül: a srebroaz ezüstnek.[43]
A határozatlan névelő és a határozott artikulus
A határozatlan névelő alakjai nem azonosak alany- és tárgyesetben az 1-esnek megfelelő számnév alakjaival:
Hímnem egyes számban délen alakja un: un måre codru ’egy nagy hegy’.
Ennek megfelelője Žejanéban ân, szóhoz kötött alakjai -u (ânr-u loc ’egy helyen’) és -ŋ (popi po-ŋ ɣlåž de vir ’meginni egy-egy pohár bort’). Birtokos-részes esetű alakja is van: urvę ’egynek’.[41]
Nőnemben az egységes alak o, és csak Žejanéban ennek is van birtokos-részes esetű alakja: urlʼę.
A határozott artikulus alakjai:
hímnem és semleges nem egyes szám, mássalhangzóra végződő főnevek után: -u, ami a románban kötőhang a tulajdonképpeni -l artikulus előtt (scåndu vs. scaunul ’a szék’);
hímnem és semleges nem egyes szám, -e-re végződő főnevek után: -le (câre – cârele ’a kutya’);
nőnem egyes szám (a déli nyelvjárásokban): -a, ami helyettesíti az -ę-t (cåprę – cåpra ’a kecske’);
nőnem többes szám: -le (cåpre – cåprele ’a kecskék’);
semleges nem többes szám délen, ugyanazok a szavak hímneműek lévén Žejanéban: -le, a szó végi e kiesésével (pičore – pičorle ’a lábak’, zidure – zidurle ’a falak’).
Az -o végződésű semleges nemű főnevek csak artikulus nélkül használatosak, akárcsak a horvátban a főnevek általában.[44]
A határozott artikulusos főnév és a határozatlan névelős közötti ellentét meggyengült, határozott artikulust ott is használnak olykor, ahol a románban határozatlan névelőt. Például a furåt-a åcu (határozott artikulussal) azt is jelentheti, hogy ’ellopta a tűt’, de azt is, hogy ellopott egy tűt.[35] Žejanéban az -a lehet ugyan a nőnemű határozott artikulus, de anélkül is a végződés -a: fęta jelentheti azt is, hogy a lány, de azt is, hogy lány: čåsta fęta če s-av asęra facut ’ez a kislány, aki az este született’ vs. ali fęta ali fečor ’vagy kislány, vagy kisfiú’.[41]
A melléknév
A horvát nyelv hatására egyes mellékneveknek nemcsak hímnemű és nőnemű alakja van, hanem -o végződésű semleges is: bur (hn.), burę (nn.), buro (sn.) ’jó’. Más mellékneveknek nincs semleges nemű akakjuk: tirer (hn.), tirerę (nn.) ’fiatal’. Példa semleges nemű melléknévvel: i̭åle buro cuhęi̭t-a si muŋcåt-a ’ők (nn.) jót főztek és ettek’.[41]
Az isztroromán egyik sajátossága az, hogy az -(i)le végződés, amelyben a -le határozott artikulus van, egyes melléknevek esetében a hímnem egyes szám képzője lett: do talii̯anskile rat ’az olasz háborúig’, totile ånu ’egész évben’.[45]
A fokozás úgy történik, hogy a középfokot a hangsúlytalan mai̯ + melléknév fejezi ki, a felsőfok kifejezésére pedig csupán hangsúlyozzák a mai̯ szót: mai̯ mare ’nagyobb’, mái̯ mare ’a legnagyobb’. Az összehasonlítást a de vagy az ennek megfelelő horvát negokötőszóval szerkesztik: mai̯ mușåt de/nego mire ’szebb, mint én’.[46]
A számnév
Ezt a szófajt nagyon erősen befolyásolta a horvát nyelv. Csak az 1-estől a 8-asig, a 10-es és az 1000-es tőszámnevek örököltek a latinból.
Tőszámnevek:
1 ur (hn.), urę (nn. délen), ura (nn. Žejanéban), uro (sn.). Alakjai különböznek alany- és tárgyesetben a határozatlan névelő alakjaitól, de Žejanéban megvannak ugyanazok a birtokos-részes esetű alakok, mint a névelőnek: urvę (hn.) és urlʼę (nn.) ’egynek’.
2 doi̯ (hn.), do (nn.)
3 trei̯
4 patru
5 činč, Šušnjevicában ținț
6 șåse
7 șåpte
8 Žejanéban opt, Šušnjevicában osân, máshol délen osâm
9 devet
10 deset, délen zęče is
11 i̯edânai̯st
12 dvanai̯st
13 trinai̯st
20 dvadeset
21 dvadeset și ur
30 trideset
100 sto
200 dvisto
1000 miľe, mil’år (a velencei dialektusból), tisut″ (a horvátból, Žejanéban), tå(v)žânt (a német nyelvből, Žejanéban)
A nostri és vostri alakok a šušnjevicai nyelvjárásra jellemzőek.
Egyazon alak névmásként is, determinánsként is használatos, tehát Žejanéban az a partikula a determináns része.
A horvát nyelv hatására a determináns a főnév előtt áll: a mev nono ’nagyapám’.
E névmás birtokos-részes esetét is a lu/le partikulával fejezik ki: lu nostru ’a miénknek’. Žejanéban ragozott alakjai is vannak: če-i̭ a melvę (részes eset) om? ’mi van a férjemmel?’, a melʼę sore ’nővéremnek’.[41]
A 3. személyű birtokos(oka)t kifejezhetik a személyes névmás ugyanolyan személyű alakjai birtokos esetben: (a) lui̯ ’-a/-e / az övé’, ’-ai/-ei / az övéi’ (hn.), (a) ľei̯ ’-a/-e / az övé, ’-ai/-ei / az övéi’ (nn.), (a) lor ’-uk/-ük / az övék, -aik/-eik / az övéik’ (hn. és nn.).
A birtokos-részes eset általában lu/le-val alakul (például lu ța ’annak’), Žejanéban ragokkal is: čestvę ’ennek’ (hn.), čeșt″ę ’ennek’ (nn.), čestorę ’ezeknek’. Példa mondatban: Čåsta-i̯ me prii̯åtel’ ’Ez a barátom’.[47]
Általában a mutató determináns a főnév előtt áll, a horvát nyelv hatására: čâsta fečor ’ez a fiú’, čâstę casę ’ez a ház’. Ha a főnév határozott artikulusos, a távolra mutató determinánsnak a román mutató névelőéhez hasonló funkciói vannak: čela betâru čåi̭e ’a nagyapa’.[41][48]
A kérdő és vonatkozó névmás
A személyre vonatkozó kérdő és vonatkozó névmásčire ’ki, aki’ (Šušnjevicában țire), ragozott alakja cui̭ (Žejanéban a cui̭): čire-i̭ ånča? ’ki van itt?’, a cui̭ ai̭ ačå dåt? ’kinek adtad azt?’,[41]Lu cui̭ i̭ești tu, fęta? ’A kié vagy, te lány?’,[46]țire su åt i̭åma såpę ke vo scopę́ su síre ’aki másnak vermet ás, maga esik bele’ (szó szerint ’… ássa csak maga alá’).
Élettelenre vonatkozik a če (Šušnjevicában țe) ’mi, ami’. A déli nyelvjárásokban hangsúlytalanul is használatos kérdő partikulaként mondat elején, ’hát, vajon’ jelentéssel: če nú știi̭? (hangsúly a tagadószón) ’(hát) nem tudod?’
A cårle/cåre/care (hn., változatok nyelvjárástól függően) a magyar ’aki, ami, amely, amelyik’ névmásoknak felel meg. A románban csak egy alanyesetű alakja van, de isztrorománban nőnem egyes számú (cåra/cårę), semleges nemű (cåro) és többes számú alakja (cårlʼi/carlʼi/cåri/cari) is. Csak Žejanéban vannak ragozott alakjai is: carvę (hn.), carlʼę (nn.) ’akinek, aminek, amelynek, amelyiknek’, carorę ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Példák szószerkezetekben: cârstii̭ånu cåre vire ’az az ember, aki jön’, žensca cåra virit-a ’az a nő, aki eljött’, våčile cåri dåvu bur låpte ’a jó tejet adó tehenek’.[41]
A határozatlan névmás és determináns
Az ur, urę/ura, uro ’egy’ számnév lehet határozatlan névmás is, ’az egyik’ jelentéssel: ur lu åt ’egyik a másiknak’.
Egyéb határozatlan szók:
nușcarle/nușcårle (hn. e. sz.), nușcara (nn. e. sz.) ’valaki, valamelyik’: nușcarle brec ’valamelyik kutya’;
nușcarlʼi ’egyesek’: nușcarlʼi cu måkina žńescu ’egyesek géppel csépelnek’;
a magyar ’egész, minden, valamennyi, az összes’ megfelelője:
– délen: tot(u) (hn. e. sz.), totę (nn. e. sz.) tot (sn.), toț (hn. t. sz.), tote (nn. t. sz.): tota nopta ’egész éjjel’, toț omiri ’minden/valamennyi/az összes ember’;
– Žejanéban: tot(ile), tota, tot, toț, tote: totile pemintu ’az egész föld’, i̭uva-i̭ tot a mevo puso? (semleges nemű tot-tal) ’hova van téve minden, ami az enyém?’;
vrun (hn.), vro (nn.) (vrur, vrurę változatban is) ’valamelyik, valamilyen, valamiféle’: vrurę de i̭åle ’ közülük (nn.) valamelyik’, ț-ai̭ aflåt vro fętę? ’találtál magadnak valamilyen lányt?’
A nușt″u (eredete nu știvu ’nem tudom’) partikulával és kérdő névmásokkal határozatlan értékű szókapcsolatokat alakítanak: nușt″u čire ’valaki’, nușt″u če ’valami’ stb.
Az åt/åtu/åtile (hn.), åtę/åta (nn.), åto (sn.) ’más(ik)’, ålʼț (hn.), åte (nn.) ’más(ok)’ névmás és determináns: åtile ɣlås ’más hang’, ur lu åt ’egyik a másiknak’.
Megjegyzések erről a névmásról:
Žejanéban ragozott alakjai is vannak: atvę (hn.), atlʼę (nn.) ’más(ik)nak’, atorę ’másoknak, a többieknek’: ur atvę ’egyik a másiknak’.
Távolra mutató névmással ’a másik, a többiek’ névmásoknak felel meg: čela åtu ’a másik’ (névmás), čela åt pičor ’a másik láb’ (determináns).
A semleges åto alak jelentése ’másvalami’: ni cârbur ni åto ’se szén, se másvalami’. Használják más határozatlan szó vagy tagadószó után is: țevå åto ’valami más’, niș åto ’semmi más’.
A hímnemű alak nușcårle után: nușcårle åt ’valaki más’.
Az olaszból származó tükörszerkezetben a noi̭ ’mi’ és a voi̭ ’ti’ személyes névmások után ellentétbe teszi ezeket a személyeket másokkal: noi̭ ålʼț (szó szerint ’mi mások’).
Tagadó névmások és determinánsok
Ničur (hn.), ničo (nn.) ’egyetlen … sem, egyik sem’ névmás is, determináns is lehet: ničur ov ’egyetlen tojás sem’, ničo fęta ’egyetlen lány sem’. Hímnemű alakjának jelentése névmásként lehet ’senki’ is. Birtokos-részes esete délen lu ničur, Žejanéban raggal ničurvę ’senkinek’.
Az élettelenre vonatkozó tagadó szó niș (Šušnjevicában nis) ’semmi’ csak névmás: tu n-åri frikę nis „te semmitől se félj”, niș tâmno „semmi rossz”.[41]
Az ige
Igenemek
Mint a rómán nyelvben,[49] az isztroromán ige is lehet cselekvő, visszaható vagy szenvedő. A déli nyelvjárásokban a létigés visszaható szerkezeten kívül van egy olasz eredetű tükörszerkezet is a veri/viri ’jönni’ segédigével: våca virit-a uțisę ’a tehenet megölték’.[50]
Igeszemléletek
Az isztroromán átvette a horvát nyelvtől egyrészt a folyamatos és az iteratív, másrészt a befejezett és az inkoatív igeszemléletek az utóbbi nyelvre jellemző kifejezését. Az isztrorománból majdnem teljesen kihalt a folyamatos múlt idő, amely magába foglalta a múltbeli folyamatos vagy iteratív szemléletet. Viszont az összetett múlt idő, amely eredetileg a befejezett és az inkoatív szemléleteket foglalta magába, megvan, de az isztrorománban az ilyen alakú ige lehet folyamatos/iteratív vagy befejezett/inkoatív szemléletű. Ezen igeszemléletek kifejezése kiterjed más igealakokra is. Példa összetett múlt időben:
m-a tunče bușnit ’akkor csókolt engem’ (iteratív) vs. i̯el’ s-a pozdravit și s-a pobușnit ’ők (hn.) köszöntötték és megcsókolták egymást’ (befejezett)
Az igeszemléleteket többnyire a magyar igekötőknek általában megfelelő prefixum hiányával, illetve jelenlétével fejezik ki. Ezek közül néhány latin eredetű (a-, ân-/âm-, dis-), de a többségük szláv: do-, iz-, na-/ne-, o(b)-, po-, pre-, pri-, ras-/res-, s-, za-/ze-. Különböző szemléletű igepárok:
viså ’álmodni vmiről’ (folyamatos/iteratív) – ânviså ’álmában megjelenik vmi’ (inkoatív).
Az igeszemléleti ellentétet szinonimapárokkal is kifejezik, amelyekben a folyamatos/iteratív szemléletű ige latin eredetű, a befejezett/inkoatív pedig horvát:
av muŋcåt pâr la tot poi̭dit-a ’addig evett, amíg mindet megette’;
se bęi̭e cafe ’isznak kávét’ (iteratív) – popę cafelu! ’idd meg a kávét’ (befejezett).[41]
Az iteratív szemléletet a szláv eredetű -ęi̭ és -vęi̭szuffixumokkal is ki lehet fejezni. Ezeket hozzá lehet adni
folyamatos/iteratív szemléletű igéhez (en vęra cântåt-am ’a nyáron énekeltem’ vs. țâsta pul’ a våvic cantavęi̭t ’ez a madár mindig énekelt’) vagy
már prefixummal befejezett/inkoatív szemléletűvé tett igéhez: zâdurmit-a ’elaludt’ – zâdurmivęi̭t-a ’el szokott aludni’.
Kijelentő módban gyakorlatilag három, a románban is meglévő és hasonló módon alakított igeidő van: jelen idő, összetett múlt idő és jövő idő. Az egyszerű múlt idő és a régmúlt idő teljesen kihaltak, a folyamatos múlt időnek pedig csak maradványai vannak a déli nyelvjárásokban. Ez az igeidő másképp alakul, mint a románban, mégpedig a főnévi igenév alakjából, a személyragok előtt a -i̭- kötőhanggal: lucråi̭am ’dolgoztam’, fațęi̭ai ’tettél, csináltál’, avzii̭a ’hallott’.
Feltételes módban van jelen idő, múlt idő és, a romántól különbözően, jövő idő is. A jelen idő összetétele a (v)rę ’akarni’ segédige kijelentő mód jelen idejű alakja + főnévi igenév. A múlt idő alakulhat a létige feltételes mód jelen időben [(v)rę kijelentő mód jelen idejű alakja + fi] + a lexikai (fogalmi) jelentésű ige melléknévi igeneve, vagy (v)rę kijelentő mód jelen időben + fost (a létige melléknévi igeneve) + főnévi igenév összetétellel. A feltételes mód jövő idő alakja szintetikus. A latin futurum exactum-ból származik, amely az újlatin nyelvekben az előidejű jövő időnek felel meg. Az isztrorománban a se ’ha’, când ’amikor’, pâr la ke (nu…) ’ameddig (nem)’ kötőszókkal használatos, és olykor e nyelvben is jövőbeli időponthoz viszonyított előidejűséget fejez ki: când tot fure gotova, i̭e va veri ’amikor minden kész lesz, ő (hn.) el fog jönni’, neca nu rasclʼidu pâr la ke nu i̭å verire ’ne nyissák ki, amíg ő (nn.) el nem jön’.[41]
A kötőmód csak a létige esetében maradt fenn (fivu, fii̭i, fii̭e, fim, fiț, fivu ’legyek, légy’ stb.), egyébként a horvát nyelvhez hasonlóan a se ’hogy’ kötőszó vagy ennek neca horvát eredetű szinonimája + az ige kijelentő mód jelen idejű alakjával fejezik ki. E mód múlt idejű alakja hiányzik.
A felszólító mód annyiban különbözik a románbelitől, hogy nemcsak második személyű alakjai vannak, hanem többes szám első személyű is.[51] Megvan, mint a románban, a rendhagyó személyraggal rendelkező viro! ’jöjj!’ alak, de ugyanaz a rag jellemez egy másik igét is: ådo! ’hozzál!’
Az isztroromán igenevek a főnévi igenév, a határozói igenév és a melléknévi igenév.
A románnal ellentétben a főnévi igenév előtt nincs a partikula, és a hosszú, a cselekvés nevét jelentő alakja nincs meg: cåsę veri v. a veni acasă (A veni hosszú alakja a románban: venire ’jövés’). Számos igei és igenévi értéke van, például a határozói igenévé: åflu fętę durmi ’ott találom az alvó lányt’.
A határozói igenévnek -nda a képzője és ritkán használják.
A supinum nincs meg sem mint a latinban, sem mint a románban. Helyette a főnévi igenevet használják: åto n-åv avut de bę ’más innivalója nem volt’.[41]
Igeragozás
Az isztrorománban megvan ugyanaz a négy igeragozási csoport, mint a románban, ugyanazon kritériumok alapján, de van még, értelmezéstől függően, egy vagy három, a jövevényigéket és az isztroromán területén alkotott új igéket magába foglaló csoport.
Ragozási példák (a hangsúlyos magánhangzók ékezettel vagy más betű fölötti diakritikus jellel vannak megjelölve):
Főnévi igenév:
scapå ’megszabadulni’
țirę́ ’tartani’
fåče ’tenni, csinálni’
avzí ’hallani’
cuhę́i̭ ’főzni’
Kijelentő mód jelen idő:
scåpu
țíru
fåc
åvdu
cuhéscu
scåpi
țíri
fåči
åvzi
cuhéști
scåpę
țire
fåče
åvde
cuhę́
scapån
țirén
fačén
avzín
cuhę́i̭n
scapåț
țiréț
fačéț
avzíț
cuhę́i̭ț
scåpu
țíru
fåcu
åvdu
cuhéscu
A žejanei nyelvjárásban a T1 személyragja -m (vedém stb.), a cuhę́i̭ típusú igék E1 és T3 alakja cuhés, E2 alakja pedig cuhéș.
Kijelentő mód múlt idő:
segédigével a második helyen:
scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t
-am -ai̭ -a (délen), -av (Žejanéban) -an (délen), -am (Žejanéban) -aț -a (délen), -av (Žejanéban)
segédigével az első helyen, nyelvjárástól, a segédige hangsúlyozott vagy hangsúlyozatlan voltától, ennek a mellette levő szóhoz való kötődésétől vagy nem kötődésétől, az alanyi funkciójú névmás hiányától vagy jelenlététől, valamint ennek hangsúlyos vagy hangsúlytalan voltától függő változatokkal:
åm / i̭ó am / i̭o-m åi̭ / tú ai̭ / tu-i̭ å / åv / i̭é a / i̭é av ån / åm / nói̭ an / nói̭ am åț / vói̭ aț å / åv / i̭él’ a / i̭él’ av
scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t
Legtöbbször a segédige a második helyen áll. Párbeszédben, első személyben a segédige egyedül is használható, a melléknévi igenév megismétlését kerülendő: – Åi̭ tu strilít? – Åm. ’– Lőttél? – Lőttem.’[41]
Kijelentő mód jövő idő:
segédige az első helyen:
voi̭ ver va / vå ren (délen), rem (Žejanéban) veț vor
scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭
A segédige követhet egyes olyan szókat, amelyekhez lerövidített alakban kötődik: ț-oi̭ fåče ’csinálni fogok neked, io-i̭ spure ’meg fogom neki mondani’, če-r âŋ codru fåče? ’mit fogsz csinálni az erdőben?’, tu n-er nicat fi påmetân ’te soha sem leszel okos’.[41]
segédige a második helyen:
scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭
-voi̭ -ver -va -ren, -rem -veț -vor
Feltételes mód jelen idő:
ręș ręi̭ rę ręn (délen), ręm (Žejanéban) ręț rę
scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭
Feltételes mód múlt idő:
a létige főnévi igenevével:
ręș ręi̭ rę ręn / ręm ręț rę
fi
scapåt țirút facút avzít cuhę́i̭t
a létige melléknévi igenevével:
ręș ręi̭ rę ręn / ręm ręț rę
fost
scapå țirę́ fåče avzí cuhę́i̭
Feltételes mód jövő idő:
scapår
țirúr
facúr
avzír
cuhę́i̭r
scapåri
țirúri
facúri
avzíri
cuhę́i̭ri
scapåre
țirúre
facúre
avzíre
cuhę́i̭re
scapårno
țirúrno
facúrne
avzírno
cuhę́i̭rno
scapåreț
țirúreț
facúreț
avzíreț
cuhę́i̭reț
scapåru
țirúru
facúru
avzíru
cuhę́i̭ru
Felszólító mód:
parancsoló alak:
scåpę!
țíre!
fę́!
–
cúhę!
scapån!
țirén!
fačén!
avzín!
cuhę́i̭n!
scapåț!
țiréț!
fačéț!
avzíț!
cuhę́i̭ț!
Tiltó alak:
nu scapå!
nu țíre!
nu fåče!
–
nu cuhęi̭!
nu scapån!
nu țirén!
nu fačén!
nu avzín!
nu cuhę́i̭n!
nu scapåț!
nu țiréț!
nu fačéț!
nu avzíț!
nu cuhę́i̭ț!
A tiltás E2 alakja a főnévi igenévből száramazik, a többi pedig a kijelentő mód jelen idejű alakjaiból.
Határozói igenév:
scapânda
țirânda
facânda
avzínda
cuhę́inda
Al elöljárószó
Egy sor elöljárószó latin eredetű [ân ’-ba(n)/-be(n)’, (â)ntru ’-ba(n)/-be(n)’, de ’-ról/-ről’, din ’-ból/-ből, -ért’ (virít-a diŋ cårne ’húsért jött)”, la ’-nál/-nél, -hoz/-hez/-höz’, pre ’-n/-on/-en/-ön’]. Más elöljárók horvát eredetűek, és általában jövevény főnevekkel, ezek horvát ragozott alakjával használják őket: poi̭di na salåtu ’salátaként megenni’. Egyes horvát elöljárók szókapcsolatokat alkotnak latin eredetűekkel együtt: namesto de ’helyett’, i̭elʼ fost-a ocoli de foc ’ők (hn.) a tűz körül voltak’.[41]
A kötőszó
A kötőszók között is van úgy latin eredetű (și ’és’, ke ’hogy’), mint horvát: ali (< ili) ’vagy’, neca ’hogy’ (’hadd’ jelentésű), nego ’mint’ (összehansonlító szerkezetben). Ezeken kívül van még olasz eredetű is: ma ’de’, perke ’mert’, se ’ha’.
Mondattan
Az isztroromán nyelv mondattanát is befolyásolja a horvát nyelv.
A főnévcsoport
Horvát hatás alatt a főnévcsoportban a szórend általában determináns vagy/és melléknévi jelző + főnév (a mev nono ’nagyapám’, čâsta fečor ’ez a fiú’, o musåtę fętę ’egy szép lány’), de vannak ellenpéldák is: betâr om nu pote vagy omu betâr nu pote ’az öregember nem bír’. Ha a főnév több szót rendel alá, mindezeket eléje lehet tenni:
čâsta lui̭ zelen mižol i̭e pre scånd ’ez az ő zöld pohara az asztalon van’ (szó szerint ’ez övé zöld pohár’),
de a főnévcsoportnak lehet még kétféle szórendje:
čâsta lui̭ mižol zelen (szó szerint ’ez övé pohár zöld’) és
A kérdő mondat általában a hanglejtésében különbözik az állító mondattól, de az eldöntendő kérdő mondatnak vannak rá jellemző partikulái is: če a déli nyelvjárásokban és â a žejaneiben. Példák: Če tu ganešti vlåški? ’Beszélsz-e vlachul?’, Â tu cuvinți žei̭ånski? ’Beszélsz-e žejaneiül?’[53]
A tagadáshoz két szót használnak. Nu az igét tagadja [nu me abåte! ’ne verj (engem)!], ne pedig ige nélkül használatos, mondatszóként vagy két olyan szó ellentétbe helyezése céljából, melyek nem igék: Gianni dåt-a listu lu Mario, ne libru ’Gianni a levelet adta Mariónak, nem a könyvet’.[54]
A mondat szórendje nagy mértékben szabad.
Az összetett igealakok elemei nem mindig vannak egymás mellett. Például a segédige és a lexikai jelentést hordozó igealak között található:
az alany csoportja: Cân s-a męle sorâr pogovaręi̭t ’Amikor a nővéreim megbeszélték a dolgot’;[51]
a tárgy csoportja: Url’e betâre ženske av tot čå dåt ’Egy öregasszonynak adta mindezt’;[51]
az alany és a határozó: Când rem noi̭ acåsa veri? ’Mikor fogunk hazajönni?’
Három mondatrészes mondatban, melyek közül az egyik tárgy, a szórend lehet alany + állítmány + tárgy vagy tárgy + állítmány + alany. Ha az alany és a tárgy élőt nevez meg és egyazon számúak, mivel a tárgyesetnek nincs morfémája, és nem utal rá személyes névmás, egy ilyen mondat jelentése az egyik vagy a másik mondatrész hangsúlyozással és hanglejtéssel való kiemelésétől függ. Olvasva a következő mondatokat kétféleképpen lehet érteni:
Bovu ântręba åsiru ’Az ökör megkérdi a szamártól’ vagy ’A szamár megkérdi az ökörtől’;[51]
Maria pi̭ažę Gianni ’Mariának tetszik Gianni’ vagy ’Gianninak tetszik Maria’.[55]
Példa háromnál többrészes mondatra: De cârbur lemnu i̭e bur sakile ’Szénnek akármelyik fa jó’ (szó szerint ’Szénnek fa van jó akármelyik’).[41]
A románnal ellentétben, a horvát nyelv hatására, amikor két cselekvésnek ugyanaz az alanya, és az egyik alárendeli a másikat, az isztroromán a főnévi igenévvel kifejezett tárgyat és határozót preferálja tárgyi, illetve határozói mellékmondat helyett: vreț âl ântrebå? vs. vreți să-l întrebați ’meg akarjátok kérdezni tőle?’, mere lucrå vs. merge să lucreze ’dolgozni megy’.
Szókészlet
Narumov 2001 szerint az isztroromán nyelv alapszókészletének 65%-a a latinból örökölt szavakból áll,[56] a nyelv 110 szós Swadesh-listájában pedig 87%-ot tesznek ki az ilyen szavak.[57] Néhány latin eredetű szó specifikus, nincs meg a románban (például cåi̭bę ’kalitka’), vagy specifikus jelentése (is) van: scånd ’szék’, de ’asztal’ is, čęre ’kérni’, de ’keresni’ is.
A szóképzés viszonylag nem gyakori. Az igei prefixumoknak inkább grammatikai jellege van, azaz befejezett/inkoatív szemléletű igéket képeznek (lásd fentebb Igeszemléletek szakasz).
Létezik néhány utóképző is, egyesek latin eredetűek, mások szlávok, amelyek képeznek:
Az összes keleti újlatin nyelv közül az isztroromán a leginkább hajlamos idegen elemeket átvenni, főleg a szókészlet terén.[35]
A legtöbb jövevényszó a horvátból származik, főleg ennek čakav dialektusából, de a sztenderd változatából is. Egyes jövevényszavak eleinte szinonimáik voltak örökölt szavaknak, majd ezek jelentése megváltozott. Például átvették a poșni ’elkezdeni’ szót, az örökölt ânčepå pedig a ’megkezdeni’ jelentést vette fel (ânčepå pâra ’megkezdeni a kenyeret’); vęrde, eredetileg ’zöld’, felvette a ’nyers’ jelentést, a ’zöld’ megfelelője pedig a horvát zelen lett. Egyes főneveket a velük járó elöljáróval és az ez által megkövetelt raggal együtt vettek át: po svitu ’a világon’, na șetńu ’sétára’, za večeru ’vacsorára’.[35]
Olasz szavak is (a velencei dialektusból vagy a sztenderd nyelvváltozatból) bekerültek az isztrorománba, úgy közvetlenül, mint a horváton keresztül: alora ’akkor’, i̭ardin ’kert’, i̭ardiner ’kertész’,[35]oštarii̭a ’vendéglő’, urdinęi̭ ’rendelni (vendéglőben)’.[58]
Német szavakat szintén közvetlenül vagy közvetve vett át az isztroromán nyelv: fråi̭er/fråi̭ar ’fiatalember, szerető, vőlegény’, fruștikęi̭ ’reggelizni’, țucâr ’cukor’.[35]
Nem mindegyik jövevényszó van meg a déli nyelvjárásokban is, és Žejanéban is. Példák (a horvát szavak fettelve):[56][59]
Déli nyelvjárások
Žejanei nyelvjárás
Magyar
čer
nebo
ég(bolt)
grad
četåte
város
medvid
urs
medve
per
hrușva
körte, körtefa
ponedili̭âc
lur
hétfő
petâc
virer
péntek
Példaszöveg
Isztroromán
Magyar
Čåče nostru, carle ști ân čer, neca se spunę voli̯a a Tę, cum ân čer, așa și pre pemint. Pâra nostrę såca zi dę nam åstez. Odprostę nam dužan, ca și noi̯ odprostim a lu noștri dužnič. Neca nu ne Tu vezi ân napastovańe, neca ne zbaveșt de zvaca slabę. Amen.[60]
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. És bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.
↑Scărlătoiu 1998, 325., idézi Frățilă 2012, 645. o.
↑(olaszul)Croce 1698, 335. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
↑Ezeket átvette Pușcariu 1929, 6. o. (vö. Filipi 2002b, 91. o., aki ezt a nyelvjárást németül Krkorumänisch-nak, horvátul pedig krkorumunjski-nak nevezi). (Hozzáférés: 2018. május 16.)
↑(olaszul)Dei Rimgliani o Vlahi d'Istria (Az isztriai rómaiakról vagy vlachokról). L'Istria. 1. év. 1–2. sz. 1846. január 3. 7-8. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
↑Novice gospodarske, obertniške in narodne. 87. sz. Ljubljana. 1856. 348. o., Fr. J. Sajovec közlése.
↑Például Gustav Weigand, Iosif Popovici, Sextil Pușcariu, Leca Morariu, Traian Cantemir, August Kovačec stb. (lásd Források és Kiegészítő irodalom).
↑Andrei Glavina – Constantin Diculescu. Calindaru lu rumeri din Istrie. (Az isztriai románok kalendáriuma). Bukarest: Joseph Göbl. 1905 (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(olaszul) Covaz, Antonio. Dei Rimgliani o Vlahi d'Istria (Az isztriai rómaiakról vagy vlachokról). L'Istria. 1. évf. 1–2. sz. 1846. január 3. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(németül) Dahmen, Wolfgang. Istrorumänisch (Isztroromán nyelv/dialektus). Holtus, G. – Metzeltin, M. – Schmitt, Ch. (szerk.). Lexikon der Romanistischen Linguistik (A romanisztikai nyelvészet lexikonja). 3. kötet. Tübingen: De Gruyter. 1989. 448–460. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(franciául) Densusianu, Ovid. Histoire de la langue roumaine (A román nyelv története). 1. kötet – Les Origines (Eredete). Párizs: Ernest Leroux. 1901. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(románul) Dianich, Antonio. Mărturia unui istroromân: profesorul Antonio Dianich (Egy isztroromán tanúságtétele: Antonio Dianich professzor), Orizonturi culturale italo-române. 5. évf. 4. sz. 2015. április. ISSN 2240-9645. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(németül) Filipi, Goran. Istrorumänisch (Isztroromán nyelv/dialektus). Okuka, Miloš (szerk.). Lexikon der Sprachen des europäischen Ostens (Kelet-Európa nyelveinek lexikonja). Klagenfurt. 2002b. 91–96. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(románul) Frățilă, Vasile. Dialectul istroromân. Privire generală (Az isztroromán dialektus. Általános áttekintés). Berciu-Drăghicescu, Adina (szerk.). Aromâni, meglenoromâni, istroromâni: aspecte identitare și culturale (Arománok, meglenorománok, isztrorománok: identitási és kulturális kérdések). Bukarest: Editura Universității din București. Colecția IEH. 2012. 633–694. o. ISBN 978-606-16-0148-6. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(isztrorománul), (horvátul) Kovačec, August, Vlaško/Žejansko/Istrorumunjsko – hrvatski rječnik (Vlach/žejanei/isztroromán–horvát szótár). 2010, az Istrorumunjsko-Hrvatski Rječnik (s gramatikom i tekstovima) [Isztroromán–horvát szótár (grammatikával és szövegekkel)]. Póla: Znanstvena udruga Mediteran. 1998 online változata (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(oroszul) Narumov, B. P., Истрорумынский язык/диалект (Isztroromán nyelv/dialektus). I. I. Cseliseva – B. P. Narumov – O. I. Romanova (szerk.), Языки мира. Романские языки (A világ nyelvei. Újlatin nyelvek). Moszkva: Akadémia. 2001. 656–671. o. ISBN 5-87444-016-X
(románul) Philippide, Alexandru. Originea romînilor (A románok eredete). 2. kötet. Ce spun limbile romînă și albaneză (Mit mond a román és az albán nyelv). Iași, Viața Romînească. 1927
(románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989 ISBN 973-29-0043-1
(olaszul) Vassilich, Giuseppe. Sui rumeni dell'Istria. Riassunto storico-bibliografico (Az isztriai románokról. Történelmi és bibliográfiai összefoglaló). Archeografo triestino. Új sorozat. 23. kötet. Trieszt. 1900. 157–237. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(angolul) Zegrean, Iulia-Georgiana. Balkan Romance: Aspects of the Syntax of Istro-Romanian (Balkáni újlatin nyelvek: az isztroromán mondattan aspektusai). Doktori értekezés. Velence. Ca’Foscari Egyetem. 2012. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
Közvetett források
(románul) Cantemir, Traian. Noi date istorice referitoare la istroromâni (Újabb történeti adatok az isztrorománokról). Limbă și literatură. 19. kötet. 1968. 91-110. o.
(románul) Capidan, Theodor. Românismul balcanic (Balkáni románság). Revista filologică I. Csernovic. 1927. 1–2. sz. 155–165. o.
(románul) Coteanu, Ion. Elemente de dialectologie a limbii române (Dialektológiai elemek a román nyelvről). Bukarest: Editura Științifică. 1961
(románul) Kovačec, August. Descrierea istroromânei actuale (A mai isztroromán dialektus/nyelv leírása). Bukarest: Editura Academiei R. S. România. 1971
(románul) Petrovici, Emil. Problema limitei sud-vestice a teritoriului de formare a limbii româneşti (A román nyelv kialakulási térségének a délnyugati határa). Limba română. IX. 1960. 1. sz. 79–83. o.
(románul) Popovici, Iosif. Dialectele române (Rumaenische Dialekte), IX. Dialectele române din Istria, I. (Referințele sociale și gramatica) [Román dialektusok, IX. Isztriai román dialektusok. I. (Társadalmi vonatkozások és nyelvtan), Halle a. d. S.. A szerző kiadása. 1914; II. (Texte și glosar) (Szövegek és szószedet). Halle a. d. S. A szerző kiadása. 1909
(románul) Pușcariu, Sextil. Studii istroromâne. În colaborare cu M. Bartoli, A. Belulovici și A. Byhan, (Tanulmányok az isztrorománról. M. Bartoli, A. Belulovici és A. Byhan közreműködésével. I. Szövegek). Analele Academiei Române. 2. sorozat. 28. kötet. 1905–1906. Az irodalmi osztály emlékiratai. Bukarest: Cultura națională. 1906. 117–182. o.;
II. Introducere – Gramatică – Caracterizarea dialectului istroromân (Bevezető – Nyelvtan – Az isztroromán dialektus jellemzése). Bukarest: Cultura națională. 1926, Bukarest: Cultura națională, 1926;
III. Bibliografie critică – Listele lui Bartoli – Texte inedite – Note – Glosare (Kritikai bibliográfia – Bartoli jegyzékei – Kiadatlan szövegek – Jegyzetek – Szószedetek). Bukarest: Cultura națională. 1929
(románul) Rosetti, Alexandru. Asupra repartizării dialectale a istroromânei (Az isztroromán nyelv nyelvjárási eloszlásáról). Grai și Suflet. V. 1. sz. 1931–1932. 1–9. o.
(románul) Saramandu, Nicolae. Originea dialectelor românești (pe baza surselor istorice), Bukarest: Editura Academiei Române. 2005
(románul) Sârbu, Richard – Frățilă, Vasile. Dialectul istroromân. Texte și glosar (Az isztroromán dialektus. Szövegek és szószedet). Temesvár: Amarcord. 1998
(románul) Scărlătoiu, Elena. Istroromânii și istroromâna. Relații lingvistice cu slavii de sud: cuvinte de origine veche slavă (Az isztrorománok és az isztroromán nyelv/dialektus. Nyelvi viszonyok a délszlávokkal: régi szláv eredetű szavak). Bukarest: Staff, 1998
(olaszul) Skok, Petar. Studi toponomastici sull'isola di Veglia (Helységnévi kutatások a Krk-szigeten). Archivio glottologico Italiano. 29. kötet. 1938. 113–119. o.
(románul) Vasiliu, Emanuel. Fonologia istorică a dialectelor dacoromâne (A dákoromán nyelvjárások történeti fonológiája). Bukarest: Editura Academiei, 1968
(románul) Coteanu, Ion. Cum dispare o limbă (istroromâna). [Hogyan hal ki egy nyelv (az isztroromán)]. Bukarest: Societatea de științe istorice și filologice. 1957
(isztrorománul), (olaszul) Dianich, Antonio. Vocabolario Istroromeno-Italiano. La varietà istroromena di Briani (Bəršćina) (Isztroromán–olasz szótár. A bəršćina-i isztroromán változat). Pisa: Edizioni ETS. 2011. ISBN 9788846728203
(románul) Flora, Radu. Despre stadiul actual al istroromânei. Contribuția geografiei lingvistice la chestiunea stabilirii poziției graiurilor istroromâne față de dacoromână (Az isztroromán nyelv jelenlegi állapotáról. A nyelvészeti földrajz hozzájárulása az isztroromán nyelvjárások a dákorománhoz való viszonyulásához). Fonetică și Dialectologie. 4. sz. 1962. 135–170. o.
(románul) Flora, Radu. Pentru un atlas lingvistic al istroromânei (Egy isztroromán nyelvészeti atlasz szükségességéről). Analele Știintifice ale Universității Al. I. Cuza din Iași. 28–29. kötet. 1982–1983. 49–61. o.
(angolul) Hurren, Antony H. A Linguistic Description of Istro-Rumanian (Az isztroromán nyelvészeti leírása). Faculty of Medieval and Modern Languages and Literature. Oxford. University of Oxford. 1972
(isztrorománul), (románul) Morariu, Leca. Lu frați noștri. Libru lu Rumeri din Istrie. Cartea Românilor din Istria. Il libro degli Rumeni Istriani, Susńevița (Valdarsa) – Jeiăn (Seiane) (Testvéreinknek. Isztriai románok könyve). Suceava: Făt-Frumos folyóirat kiadója. 1928
(románul) Petrovici, Emil – Neiescu, Petru. Persistența insulelor lingvistice. Cercetări făcute cu prilejul unor anchete dialectale la istroromâni, meglenoromâni și aromâni (Nyelvi szigetek fennmaradása. Az isztrorománok, a meglenorománok és az arománok között végzett nyelvjárási felmérések alkalmával végzett kutatások). Cercetări de lingvistică. 9. évf. 2. sz. Kolozsvár. 1964. 187–214. o.
(németül) Weigand, Gustav. Istriches (Isztriai nyelv/dialektus). Erster Jahresbericht des Instituts für rumänische sprache (Rumänisches seminar) zu Leipzig. Leipzig: Johann Ambrosius Barth (Arthur Meiner). 1894. 122–155. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
(franciául) Weigand, Gustav. Nouvelles recherches sur le roumain de l'Istrie (Újabb kutatások az isztriai román nyelvről). Meyer, Paul – Paris, Gaston (szerk.). Romania. Recueil trimestriel consacré à l'étude des langes et des littératures romanes (Romania. Az újlatin nyelvek és irodalmak tanulmányozásának szentelt háromhavi gyűjtemény). Párizs: Émile Bouillon. 1892. 240–256. o. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon az európaikontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Donazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
Voce principale: Sterlina britannica. Sterlina di GuernseyNome localeGuernsey pound 1p 2p Codice ISO 4217nessuno StatiGuernsey Simbolo£ Frazionipenny 1/100 (simbolo = p; plurale = pence ) Monete1p, 2p, 5p, 10p, 20p, 50p, £2 Banconote£1, £5, £10, £20, £50 Entità emittenteTreasury (www.gov.gg) In circolazione dal Tasso di cambio1 EUR = 0,87 GGP(1 marzo 2021) Agganciata aSterlina britannica alla pari Lista valute ISO 4217 - Progetto Numismatica Modifica dati su Wikidata · Man...
Peta menunjukan lokasi Tumauini Data sensus penduduk di Tumauini Tahun Populasi Persentase 199545.551—200050.2562.13%200755.0411.26% Tumauini adalah munisipalitas yang terletak di provinsi Isabela, Filipina. Pada tahun 2010, munisipalitas ini memiliki populasi sebesar 64.614 jiwa atau 12.931 rumah tangga. Pembagian wilayah Secara administratif Tumauini terbagi menjadi 46 barangay, yaitu: Annafunan Antagan I Antagan II Arcon Balug Banig Bantug Bayabo East Caligayan Camasi Carpentero Compania...
Piala Dunia U-17 FIFAMulai digelar1985WilayahInternasional (FIFA)Jumlah tim24Juara bertahan Jerman (gelar ke-1)Tim tersukses Nigeria (5 gelar)Situs webPiala Dunia U-17 Piala Dunia U-17 FIFA 2023 Piala Dunia U-17 FIFA adalah kejuaraan sepak bola resmi yang diadakan FIFA setiap dua tahun sekali. Kejuaraan ini diikuti oleh setiap negara yang mengirimkan tim nasional sepak bola di kelompok umur di bawah 17 tahun. Sebelum dapat mengikuti kejuaraan ini setiap negara akan mengikuti kualifi...
Pour les articles homonymes, voir U-2. U2 U2 en concert à Bruxelles le 1er août 2017, lors de leur tournée mondiale The Joshua Tree Tour 2017.Informations générales Pays d'origine Irlande Genre musical Rock AlternatifPost-PunkPop Rock Années actives Depuis 1976 Labels Island Records, Mercury Records, Hansa Records Site officiel www.u2.com Composition du groupe Membres BonoThe EdgeAdam ClaytonLarry Mullen Jr. Logo d’U2.modifier U2 [ juːtuː][1] est un groupe rock irland...
Svenska mästerskapet i handboll för herrar 1944/1945EvenemangsfaktaDatum1944–19450 MästareMajornas IK (6:e titeln) FinalistIFK Karlskrona Föregående Följande 1943/1944 1945/1946 Svenska mästerskapet i handboll 1944/1945 vanns av Majornas IK. Deltagande lag var DM-vinnarna från respektive distrikt.[1] Omgång 1 IK Tord–HK Drott 5–11 Omgång 2 Norslunds IF–Gävle GIK 9–16 Visby IF–SoIK Hellas 13–19 Skövde AIK–Karlstads BIK w.o. Lysekils FF–Majornas IK 8–...
Village in Subcarpathian Voivodeship, PolandPiskorowiceVillagePiskorowiceCoordinates: 50°14′7″N 22°31′44″E / 50.23528°N 22.52889°E / 50.23528; 22.52889Country PolandVoivodeshipSubcarpathianCountyLeżajskGminaLeżajsk Piskorowice Memorial Piskorowice [pʲiskɔrɔˈvʲit͡sɛ] is a village in the administrative district of Gmina Leżajsk, within Leżajsk County, Subcarpathian Voivodeship, in south-eastern Poland. It lies approximately 8 kilometres (5...
U.S. President Truman's dismissal of Gen. MacArthur, 1951 United States General of the Army Douglas MacArthur shakes hands with US president Harry Truman at the Wake Island Conference, seven months before Truman relieved MacArthur from command. On 11 April 1951, U.S. president Harry S. Truman relieved General of the Army Douglas MacArthur of his commands after MacArthur made public statements that contradicted the administration's policies. MacArthur was a popular hero of World War II who was...
2017 puzzle video game 2017 video gameLayton's Mystery Journey: Katrielle and the Millionaires' ConspiracyNorth American Nintendo 3DS cover artDeveloper(s)Level-5Publisher(s)Level-5Director(s)Akihiro HinoDesigner(s)Kuniaki IwanamiSatoru NagayamaProgrammer(s)Takashi AzumaArtist(s)Takuzō NaganoMasako ArakawaWriter(s)Akihiro HinoComposer(s)Tomohito NishiuraSeriesProfessor LaytonPlatform(s)Android, iOS, Nintendo 3DS, Nintendo SwitchReleaseiOS, AndroidWW: July 20, 2017Nintendo 3DSJP: July 20, 201...
Wallachian (later Romanian) politician Constantin P. Olănescu (1845–May 14, 1928) was a Wallachian, later Romanian politician. Descended from an old Oltenian boyar family,[1] his father Pană was also in politics.[2] He was born in Bucharest and studied at the École Centrale des Arts et Manufactures in Paris. Upon his return home, Olănescu was successively named head of public works for Craiova (1869), department head at the Agriculture, Commerce and Public Works Mini...
2022 single by Ed SheeranCelestialSingle by Ed SheeranReleased29 September 2022 (2022-09-29)GenrePopLength3:29Label Asylum Atlantic Songwriter(s) Ed Sheeran Steve Mac Johnny McDaid Producer(s) Ed Sheeran Steve Mac Ed Sheeran singles chronology Lonely Lovers (2022) Celestial (2022) Call on Me (2022) Music videoCelestial on YouTube Celestial is a song by English singer-songwriter Ed Sheeran, released as a single on 29 September 2022. It was released in collaboration with The Pok...
El texto que sigue es una traducción defectuosa. Si quieres colaborar con Wikipedia, busca el artículo original y mejora esta traducción.Copia y pega el siguiente código en la página de discusión del autor de este artículo: {{subst:Aviso mal traducido|Fuerza Aérea Árabe Siria}} ~~~~ Fuerza Aérea Árabe Siria قوات الجوية العربية السوريةAl Quwwat al-Jawwiyah al Arabiya as-SouriyaActiva 1948País SiriaTipo Fuerza aéreaTamaño 60 000 efectivosParte d...
Pour les articles homonymes, voir Chérisy (homonymie). Chérisy La mairie. Blason Administration Pays France Région Hauts-de-France Département Pas-de-Calais Arrondissement Arras Intercommunalité CC du Sud-Artois Maire Mandat Patrick Visentin 2020-2026 Code postal 62128 Code commune 62223 Démographie Gentilé Chérisiens Populationmunicipale 290 hab. (2021 ) Densité 46 hab./km2 Géographie Coordonnées 50° 14′ 06″ nord, 2° 54′ 46″ est A...
Princeton Neuroscience InstituteTypePrivateEstablished2004Parent institutionPrinceton UniversityDirectorMala Murthy[1]Academic staff32 faculty members (2018-2019)[2]Students68 (2018-2019)[2]LocationPrinceton, New Jersey, United StatesWebsite[1] The Princeton Neuroscience Institute (PNI) is a center for neuroscience research at Princeton University. Founded in the spring of 2004, the PNI serves as a stimulus for teaching and research in neuroscience and related fields a...
Artikel ini tidak memiliki referensi atau sumber tepercaya sehingga isinya tidak bisa dipastikan. Tolong bantu perbaiki artikel ini dengan menambahkan referensi yang layak. Tulisan tanpa sumber dapat dipertanyakan dan dihapus sewaktu-waktu.Cari sumber: Sonora FM – berita · surat kabar · buku · cendekiawan · JSTOR Untuk kegunaan lain, lihat Sonora (disambiguasi). Sonora FMJenisJaringan radioSloganRadio Informasi dan HiburanNews, Traffic and MusicNegara&...
Nation and citizenship category For information on the population of Singapore, see Demographics of Singapore. Singaporean redirects here. For other uses, see Singaporean (disambiguation). Ethnic group SingaporeansOrang Singapura (Malay)新加坡人 (Chinese)சிங்கப்பூரர் (Tamil)Flag of SingaporeSingapore Chinese (East Asian), Malay (Southeast Asian), and Indian (South Asian) women, circa 1890. To promote racial harmony among the three races, a Racial Har...
Questa voce sull'argomento calciatori filippini è solo un abbozzo. Contribuisci a migliorarla secondo le convenzioni di Wikipedia. Segui i suggerimenti del progetto di riferimento. Dennis VillanuevaNazionalità Filippine Altezza178 cm Calcio RuoloCentrocampista Squadra Police Tero CarrieraGiovanili Lazio Squadre di club1 2011-2014 Ostia Mare43 (1)2015-2017 Global27 (5)2018 Davao Aguilas? (?)2019-2020 Ceres-Negros? (?)2020-2022 Nakhon Ratchasima3...
Aberdeen shown within Scotland Map all coordinates using OpenStreetMap Download coordinates as: KML GPX (all coordinates) GPX (primary coordinates) GPX (secondary coordinates) This is a list of Category A listed buildings in Aberdeen, Scotland. In Scotland, the term listed building refers to a building or other structure officially designated as being of special architectural or historic interest.[1] Category A structures are those considered to be buildings of national or internatio...
Comune in Trentino-Alto Adige/Südtirol, Italy This article is about the city in Italy. For other uses, see Trento (disambiguation). Parts of this article (those related to rankings in the entire article) need to be updated. Please help update this article to reflect recent events or newly available information. (January 2017) Comune in Trentino-Alto Adige/Südtirol, ItalyTrento Trent (Ladin)ComuneComune di TrentoClockwise from top: Aerial view of Trento, Fontana del Nettuno, Church of S...
Book of the New Testament Part of a series onBooks of theNew TestamentPapyrus 46, one of the oldest New Testament papyri, showing 2 Cor 11:33–12:9 Gospels and Acts Four Evangelists MatthewMarkLukeJohn Lukan Acts Acts of the Apostles Epistles and Apocalypse Pauline epistles Romans 1 Corinthians2 Corinthians GalatiansEphesians PhilippiansColossians 1 Thessalonians2 Thessalonians 1 Timothy2 Timothy TitusPhilemon Hebrews Catholic epistles James 1 Peter2 Peter 1 John2 John3 John Jude A...
