Az Isztriai-félsziget északkeleti részén, Labintól 20 km-re, községközpontjától 10 km-re északra, az A8-as autópályát a 64-es számú főúttal összekötő 500-as számú út mellett, a Čepić mezőtől északra fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint környéke már a történelem előtti időben és a római korban is lakott volt. A középkorban a kožljaki uradalomhoz tartozott. Első írásos említése 1340-ben történt. A 15. és 16. században itt és a környező településeken nagy számú isztroromán lakosság telepedett le és Šušnjevica a félsziget legnépesebb isztroromán településévé lett. Templomát 1838-ban építették a régi templom helyén. A falunak 1857-ben 345, 1910-ben 353 lakosa volt. Az olasz uralom idején 1922-ben latin eredetű lakossága miatt községközpont rangjára emelkedett. Lakói mezőgazdasággal, a Čepić-tó kiszárítása előtt halászattal foglalkoztak. 2011-ben 70 lakosa volt.
Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát 1838-ban építették. Egyhajós épület szentéllyel és sekrestyével. A főoltár képén Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust ábrázolás látható két oldalt Szent Péter és Pál apostolok fából faragott szobraival. A templomnak több mellékoltára is van, melyeket Szűz Mária, Szent Miklós, Szent Szilveszter és Jézus Szíve tiszteletére szenteltek.
