PROFILPELAJAR.COM

	Žbandaj
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Isztria
Község	Poreč
Jogállás	falu
Polgármester	Edi Štifanić
Irányítószám	52440
Körzethívószám	(+385) 052
	Népesség
Teljes népesség	538 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	296 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 12′ 36″, k. h. 13° 41′ 13″45.210092°N 13.686823°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 36″, k. h. 13° 41′ 13″45.210092°N 13.686823°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Žbandaj témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Žbandaj (olaszul: Sbandati) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.

Fekvése

Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 8 km-re délkeletre, a 302-es számú Poreč–Baderna főút mentén fekszik. A vonzáskörzetébe tartozó települések: Buići, Filipini, Jehnići, Kadumi, Kirmenjak, Ladrovići, Mičetići, Mihelići, Montižana, Radmani, Radoši, Ružići és Veleniki, valamint Kaligari és Nadlun telepek.

Története

Žbandaj tágabb vidéke már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítják az itt fellelhető bronzkori illír várhelyek. A római korban Parentium városának területéhez tartozott. A 16. században járványok és a háborúk következtében kipusztult lakosság helyére 1570-ben Juraj Filipin poreči várkapitány a Zárai-öbölben fekvő Zemunikról érkezett negyven családdal telepítette be, akiket a velencei hatóságok a török által veszélyeztetett, akkor még velencei fennhatóság alatt állt területről telepítettek ide. Az újonnan érkezettek megművelték a környező földeket, mely a település terjeszkedéséhez vezetett. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete is, mivel ezt követően az állattartás egyenrangúvá vált a földműveléssel. A helyi közösség vezetését a zsupán látta el. Első ismert zsupánja az 1607-ben említett Šime Filipin volt. A lakosság további gyarapodása a következő évtizedekben is folytatódott. 1622 után újabb jelentős betelepülési hullám érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta területeiről.

A falunak 1857-ben 618, 1910-ben 227 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 415 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.

Nevezetességei

Szent János és Szent Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma 1595-ben épült a korábbi templom helyén. Háromhajós épület, melynek homlokzata felett emelkedik a 25 méter magas, alul négyszögű, felső részén nyolcszögű harangtorony. Három oltára közül a főoltáron a Szűzanya és a két védőszent ábrázolása látható. A mellékoltárok Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére vannak szentelve. Keresztelőmedencéje a bevésett felirat szerint 1688-ból való.