Ez a szócikk az 1971. évről szól. Az 1971-es számról szóló cikket lásd itt: 1971 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek

Évek: 1966 – 1967 – 1968 – 1969 – 1970 – 1971 – 1972 – 1973 – 1974 – 1975 – 1976

• január 1. – Az Amerikai Egyesült Államokban betiltják a cigaretta reklámozását a televíziós adásokban.
• január 18. – Münchenben megalakul a Német Népi Unió.
• január 23. – Jugoszláviában a dinárt 16,7%-kal leértékelik.^[1]
• február 2. – Fellövik a második NATO távközlési műholdat a Kennedy Űrközpontból.
• február 5. – Életének 79. évében – szovjet száműzetésben – meghal Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja korábbi első titkára.^[2]
• február 6. – Alan Shepard egy golflabdát ütött el a Holdon.
• február 11. – A nagyhatalmak aláírják a tengerfenék atommentesítését célzó szerződést.
• február 15. – Decimal Day: Az Egyesült Királyság és Írország bevezeti a tízes alapú számrendszert az angol font, illetve az ír font váltópénzeire.
• február 16. – Rákosi Mátyás temetése Budapesten, szűk családi körben.^[2]
• február 23. – A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága (MSZMP PB) tudomásul veszi Biszku Béla jelentését Rákosi gyászszertartásának előkészítéséről és lebonyolításáról. (Az előterjesztés szerint a temetés „minden bonyodalom nélkül” zajlott le.)^[2]
• március 15. – Feloszlatott spontán megemlékezés a Petőfi-szobornál Budapesten. (A megemlékezés eredményeként megkezdődnek a bírósági felelősségre vonások. Ekkor ítélik egy év fegyházra Katona Kálmán későbbi közlekedési és hírközlési minisztert.)^[3]
• március 19. – Jugoszláv együttműködési szerződés az EGK-val.^[4]
• március 26. – Kelet-Pakisztán Banglades néven független állammá alakul.^[5]
• április 7. – Jugoszlávia stockholmi nagykövetségén két horvát nacionalista, Miro Barešić és Anđelko Brajović rálő Vladimir Rolović nagykövetre. (Rolović nyolc nappal később, 15-én belehalt sérüléseibe.)^[6]
• április 19. – Föld körüli pályára állítják az első űrállomást, a szovjet Szaljut–1-et.^[7]
• május 3. – Erich Honeckert nevezik ki a Németország Szocialista Egységpártja (NSZEP) Központi Bizottságának első titkárává. (1976-tól főtitkár.)^[8]
• május 25. – A Balatoni Úttörőváros hivatalos átadása. (Kádár János – a Nemzetközi Gyermeknapon – avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát.)
• május 25–29. – Prágában lezajlik – a mintegy félmillió tag kizárása után 1 200 000 főt számláló – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) XIV. kongresszusa, ahol lezárják a „párt és a társadalom történetének legválságosabb szakaszát”, és elfogadják a „sokoldalúan fejlett szocialista társadalom” építésének programját.^[9]
• május 30. – Az amerikai Mariner–9 űrszonda sikeres földi indítása.^[10]
• június 30.
  • Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev szovjet űrhajós a Szojuz–11 leszállásakor életüket vesztik, miután három hét alatt berepülték a Szaljut–1 űrállomást.^[7]
  • Újabb decentralizált alkotmánymódosítás Jugoszláviában.^[11]
• július 4. – A Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsági (HKSZ KB) ülésén Tito elítéli a horvát nacionalizmust, amely szerinte az ország fő problémájává vált. (Az egy héttel későbbi horvát pártkonferencia jó néhány nacionalistát kizár a HKSZ-ből.)^[12]
• július 30. – Jugoszláviában Džemal Bijedić alakít kormányt.^[13]
• július 31. – Az Apollo–15 holdkompja a Holdra viszi az első holdautót. (Az első út 28 km-es.)^[7]
• augusztus 15. – Az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon felfüggeszti a dollár aranyra való szabad átválthatóságát.
• augusztus 27–szeptember 30. – Budapesten rendezik meg a Vadászati Világkiállítást.^[14]
• szeptember 2.
  • Az Egyesült Arab Köztársaság felveszi az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet.^[15]
  • A szovjet Luna–18 automatikus holdszonda indítása. (Szeptember 17-én becsapódik a Hold-felszínébe.)^[10]
• szeptember 3. – Katar aláírja a barátsági és együttműködési szerződést Nagy-Britanniával.
• szeptember 14. – A Lunohod–1 utolsó rádióadását sugározza.
• szeptember 22–25. – Brezsnyev belgrádi látogatása során cáfolja a Brezsnyev-doktrína létezését, elismeri Jugoszlávia függetlenségét.^[16]
• szeptember 28.
  • A Vatikán és a magyar kormány közötti megállapodás értelmében Mindszenty József hercegprímás amnesztiában részesül, és elhagyja Magyarországot.^[17]
  • A szovjet Luna–19 harmadik generációs szovjet űrszonda sikeres fellövése. (Panorámafotók, gravitációs, mágneses, gamma- és kozmikus sugárzási méréseket hajt végre 1972. október 1-ig.)^[10]
• október 1. – A holland Joseph Luns foglalja el a NATO főtitkári széket.
• október 5–6. – Manlio Brosio korábbi NATO–főtitkárt jelölik ki, hogy folytasson előzetes megbeszéléseket a szovjet kormánnyal és más érdekelt országok kormányaival a kölcsönös és kiegyensúlyozott haderőcsökkentésről.
• október 7–8. – A csehszlovák szövetségi gyűlés törvényt fogad el az 5. ötéves tervről, továbbá a nyugdíjak és a gyermekgondozási segélyek emeléséről.^[18]
• október 12–16. – A perszepoliszi parti. (Mohammad Reza Pahlavi iráni sah pazar ünnepségsorozata a perszepoliszi romvárosnál, a Perzsa Birodalom létrejöttének 2500. évfordulóján.)
• október 28. – Az ausztráliai (Woomerából Black Arrow hordozórakétával felbocsátják a Prospero X–3 műholdat. (Ez az első, teljes egészében brit űrkísérlet.)^[19]
• november 14. – Az amerikai Mariner–9 a Mars első mesterséges holdja lesz. (A startra május 30-án került sor.)^[19]
• november 23. – A Kínai Népköztársaságot (Tajvan helyett) az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává választják.
• november 26–27. – A csehszlovák képviselő-testületi választásokon ismét csaknem „100%-os” a részvételi arány.^[20]
• november 27. – Megérkezik a Marshoz a Marsz–2.
• december 2.
  • Az Egyesült Arab Emírségek elnyeri függetlenségét Nagy-Britanniától. (Ez a nap azóta az állam nemzeti ünnepe.)
  • A szovjet Marsz–3 műszertartálya elsőként simán leszáll a Marsra, de elhallgat. (A startra május 30-án került sor.)^[19]
• december 2–3. – Konzervatív–rendpárti fordulat Jugoszláviában a karađorđevói plénumon.
• december 4. – India csatlakozik Kelet-Pakisztán Nyugat-Pakisztán ellen vívott függetlenségi háborújához.
• december 12–13. – Lemondanak a horvát vezetők, majd tisztogatás kezdődik a köztársaságban.
• december 16. – Az Indiával szembekerülő nyugat-pakisztáni hadsereg megadja magát.^[21]
• december 27. – A szovjet Koszmosz hordozórakéta juttatja Föld körüli pályára a franciák ionoszférakutató műholdját az Aureola–1-et.^[19]

Határozatlan dátumú események

• november vége–december közepe – horvát egyetemisták sztrájkja. (Tüntetések Zágrábban (november 22.–december 14.), lényegében Horvátország szerepének növeléséért.)^[22]
• december – az Opel szériagyártásba hozza az Opel Rekord D szériát.

• V.S. Naipaul In a Free State című, három összefüggő kisregényből álló kötete nyeri el a Booker-díjat
• Somlyó György – A mesék második könyve (versek), Szépirodalmi

• április 6.: megalakul a Locomotiv GT (LGT) zenekar.
• augusztus 1. – Hangverseny Bangladesért
• John Deacon felvételével kialakul a Queen végleges felállása.

• Bergendy-együttes: I-II.
• Illés: Human Rights
• Koós János: Gulliver és a hat törpe
• Koncz Zsuzsa: Kis virág
• Zalatnay Sarolta: Zalatnay
• Locomotiv GT: Locomotiv GT
• Neoton: Bolond város

• Black Sabbath: Master of Reality
• Bee Gees: Trafalgar
• Billy Joel: Cold Spring Harbor
• Carole King: Tapestry / Music
• Cher: Chér
• Deep Purple: Fireball
• Frank Sinatra: Sinatra & Company
• The Beach Boys: Surf’s Up
• The Jackson 5: Maybe Tomorrow
• The Carpenters: Carpenters
• The Doors: L.A. Woman
• Emerson, Lake & Palmer: Tarkus
• Elvis Presley. Elvis Country (I'm 10,000 Years Old) / Love Letters from Elvis / Elvis Sings The Wonderful World of Christmas
• Genesis: Nursery Cryme
• Fleetwood Mac: Future Games
• Kim Carnes: Rest on Me
• Ike & Tina Turner: 'Nuff Said
• REO Speedwagon: R.E.O. Speedwagon
• Ricchi e Poveri: Amici miei
• Supertramp: Indelibly Stamped
• Janis Joplin: Pearl
• Jethro Tull: Aqualung
• John Lennon: Imagine
• Led Zeppelin: Led Zeppelin IV
• Pink Floyd: Meddle
• The Rolling Stones: Sticky Fingers
• The Who: Who’s Next
• David Bowie: Hunky Dory
• Paul McCartney: Ram

• február 5. – Az Apollo–14 űrhajó Alan Shepard és Edgar Mitchell űrhajósokkal leszáll a Holdra.
• június 30. – Földet érés közben életét veszti a Szojuz–11 legénysége.^[7]
• a stanfordi börtönkísérlet
• november 15. – Megjelenik az Intel első 4 bites mikroprocesszora, az Intel 4004, 740 Khz-es órajellel.

• december 31. – Megszűnik a forgalom a Kaba–Nádudvar-vasútvonalon, illetve a Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonalnak a Kisújszállás és Dévaványa közötti szakaszán.

• Jackie Stewart (Tyrrell) nyeri a Formula–1-es világbajnokságot.
• A Újpesti Dózsa nyeri az NB1-et. Ez a klub 12. bajnoki címe.

• január 12. – Tommy Puett amerikai színész
• január 18. - Josep Guardiola spanyol labdarúgó, edző, az FC Barcelona történetének legeredményesebb edzője
• január 20. – Hüttner Csaba kenus
• február 3. – Kiss Attila karatemester
• február 16. – Rogier Blokland nyelvész, a finnugrisztika professzora
• február 23. – Angela Alsobrooks amerikai jogász és politikus
• február 25. – Sean Astin amerikai színész
• február 28. – Homonnay Zsolt színész
• március 11. – Johnny Knoxville amerikai televíziós személyiség
• március 15.
  • Zdeslav Vrdoljak horvát vízilabdázó
  • Jason Wilcox angol válogatott labdarúgó, edző, cselgáncsozó
• március 17. – Pachmann Péter magyar műsorvezető
• március 25. – Tokaji Zsolt író, műfordító, orientalista
• március 26. – Hadas Krisztina magyar újságíró, szerkesztő, riporter, egyetemi oktató († 2024)
• március 27. – David Coulthard skót Formula–1-es autóversenyző
• március 29. – Csihar Attila black metal énekes, zenész
• március 31. – Bartus István dzsúdómester, edző
• április 3. – Július Nôta szlovák labdarúgó, a DVTK egykori kapusa († 2009)
• április 9. – Jacques Villeneuve kanadai autóversenyző, Formula–1-es világbajnok
• április 16. – Schobert Norbert fitneszedző
• április 23. – Török Ferenc magyar filmrendező
• május 1. – Ulveczki Zoltán magyar labdarúgó
• május 10. – David Lelei kenyai atléta († 2010)
• május 14. – Sofia Coppola amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer, színésznő
• május 18. – Lackfi János író, költő, tanár
• május 26. – Matt Stone, a South Park című tévésorozat egyik készítője
• május 27. – Paul Bettany, brit színész
• május 31. – Samantha Albert jamaicai műlovagló
• június 3. – Jean-Philippe Biojout francia basszbariton operaénekes
• június 4. – Noah Wyle színész, a Vészhelyzet című sorozat Carter doktora
• június 5. – Mark Wahlberg amerikai rapper, színész és producer
• június 13. – Kovács Vanda magyar színésznő
• június 16. – Tupac Shakur amerikai rapper, dalszövegíró, és színész († 1996)
• június 21. – Nagy Zsolt, romániai magyar politikus
• június 26. – Max Biaggi motorversenyző
• június 28. – Kulcsár Krisztián magyar vívó
  • Elon Musk dél-afrikai mérnök, vállalkozó
• július 1. – Missy Elliott amerikai énekesnő
• július 16. – Corey Feldman amerikai színész, producer
• július 19. – Vitalij Klicsko sokszoros bajnok ökölvívó
• augusztus 1. – Alvinczy Imre magyar ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő (* 1897)
• augusztus 4. – Jeff Gordon amerikai autóversenyző
• augusztus 4. – Yo-Yo afrikai-amerikai zenésznő
• augusztus 10. – Roy Keane ír labdarúgó
• augusztus 11.
  • Csőre Gábor magyar színész
  • Gajda Péter MSZP-s politikus, Kispest polgármestere
• augusztus 12. – Pete Sampras amerikai teniszező
• augusztus 22. – Richard Armitage angol színész
• augusztus 26. – Thalía mexikói énekes-színésznő
• augusztus 26. – Carlos Pérez kubai-magyar kettős állampolgárságú kézilabdázó
• augusztus 28. – Daniel Goddard ausztrál-amerikai színész, modell (Dar, a vadak ura)
• szeptember 1. – Hakan Şükür török labdarúgó
• szeptember 2. – Verbay Zsolt orgonaművész, egyházzenész, karnagy, zenetanár
• szeptember 6. – Dolores O’Riordan ír zenész, énekes-dalszövegíró(† 2018)
• szeptember 10. – Huszárik Kata színésznő
• szeptember 10. – Molnár Lajos videografikus (MTV)
• szeptember 13. – Stella McCartney angol divattervező
• szeptember 15. – Josh Charles amerikai színész
• szeptember 18. – Lance Armstrong amerikai kerékpáros
• szeptember 20. – Henrik Larsson svéd labdarúgó
• szeptember 22. - Márta Lujza norvég hercegnő
• szeptember 28. – Alekszej Nyikolajevics Ovcsinyin – orosz űrhajós
• szeptember 29. – Seder Gábor magyar színész, szinkronszínész
• október 13.
  • Sacha Baron Cohen brit komikus
  • Germuska Pál magyar történész, levéltáros, egyetemi oktató
• október 14.
  • Jorge Costa portugál labdarúgó
  • Jyrki Katainen finn politikus
• október 20.
  • Snoop Dogg
  • Dannii Minogue
• november 5. – Corin Nemec amerikai színész
• november 16. – Alekszandr Vlagyimirovics Popov olimpiai bajnok orosz úszó
• november 17. – Árpa Attila német-magyar színész, rendező
• november 18. – Jäkl Antal labdarúgó (Győri ETO FC)
• november 21. – Náksi Attila (Dj. Náksi), magyar DJ, zeneszerző, producer
• november 23. – Pokorny Lia magyar színésznő
• november 25. – Christina Applegate amerikai színésznő
• november 28. – Barna T. Attila költő, kritikus, újságíró
• december 3. – Till Attila műsorvezető
• december 4. – Wéber Gábor autóversenyző és televíziós szakkommentátor
• december 9. – Alekszandr Babcsenko kirgiz sportlövő, olimpikon
• december 18. – René Hake holland labdarúgó és edző
• december 20. – Erős Károly magyar válogatott labdarúgó
• december 23. – Corey Haim amerikai színész és producer
• december 24. – Ricky Martin Puerto Ricó-i énekes
• december 25. – Dido brit énekesnő
• december 26. – Jared Leto amerikai zenész és színész
• december 30. – Máté Angi erdélyi magyar író

• január 9. – Vendl Aladár magyar geológus, petrográfus, az MTA rendes tagja (* 1886)
• február 3. – Körner József Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész (* 1907)
• február 5. – Rákosi Mátyás politikus, pártfőtitkár, a minisztertanács elnöke (* 1892)
• február 5. – Dudich Endre Kossuth-díjas egyetemi tanár, akadémikus (* 1895)
• március 9. – Jankovich Ferenc író, költő (* 1907)
• március 24. – Kiss Manyi Jászai Mari-díjas színésznő (* 1911)
• április 6. – Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző (* 1882)
• május 13. – Bányai János tanár, geológus, muzeológus, a Székelység című folyóirat alapítója és szerkesztője.(* 1886)
• május 17. – Fettich Nándor régész, ötvös, az MTA tagja (* 1900)
• május 18. – Czermann Antal magyar publicista, politikus, miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő (* 1885)
• június 5. – Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár (* 1885)
• június 24. – Kuthy Sándor agrokémikus, biokémikus, az MTA tagja (* 1904)
• június 26. – Széchenyi Károly földbirtokos, üzletember (* 1906)
• június 30. – A Szojuz–11 legénysége:
  • Georgij Dobrovolszkij (* 1928)
  • Viktor Pacajev (* 1933)
  • Vlagyiszlav Volkov (* 1935)
• július 3. – Jim Morrison rockzenész, a The Doors énekese (* 1943)
• július 6. – Louis Armstrong, a jazz úttörő zenésze (* 1901)
• július 21. – Dusóczky Andor orvos, az első magyar okleveles sportorvos (* 1900)
• július 31. – Devecseri Gábor író, költő műfordító (* 1917)
• augusztus 15. – Lukács Pál magyar származású Oscar- és Golden Globe-díjas színész (* 1894)
• augusztus 18. – Konkoly-Thege Kálmán magyar honvéd huszárezredes, országgyűlési képviselő (* 1880)
• szeptember 9. – Bethlen Pál magyar ügyvéd, nagybirtokos, felsőházi tag (* 1883)
• szeptember 11. – Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet vezető (* 1894)

• szeptember 20. – Jórgosz Szeférisz irodalmi Nobel-díjas (1963) görög költő, író és diplomata (* 1900)
• szeptember 29. – François Claessens olimpiai ezüstérmes belga tornász (* 1897)
• szeptember 30. – Adorján Imre csíki földbirtokos, közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő (* 1884)
• október 13. – Kemény János erdélyi író (* 1903)
• október 29. – Arne Tiselius svéd Nobel-díjas biokémikus (* 1902)
• október 31. – Gerhard von Rad német protestáns teológus (* 1901)
• november 19. – Juhász Árpád Munkácsy Mihály-díjas magyar ötvösművész (* 1936)
• november 21. – Ugray György magyar szobrász (* 1908)
• november 22. – Zakariás József, az Aranycsapat kiemelkedő középpályása (* 1924)
• november 23. – Árkay Bertalan magyar építész, a modern építészet egyik úttörője (* 1901)
• december 2. – Serflek Gyula magyar mezőgazdász, politikus (* 1911)

• ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
• ↑ Matz: Matz, Klaus-Jürgen. Ki mikor uralkodott, kormányzott?. fordította: Hulley Orsolya. Magyar Könyvklub, Budapest (2003). ISBN 963 547 849 6 
• ↑ Almár Iván et al.: Almár Iván et al. SH Atlasz. Űrtan. Springer Hungarica Kiadó Kft., [Budapest] (1996). ISBN 963 8455 82 9 

A Wikimédia Commons tartalmaz 1971 témájú médiaállományokat.