Az Isztria délkeleti részén, Pólától 15 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re délkeletre a Budava és a Vinjola-öböl (Duga uvala) feletti fennsíkon fekszik.
Története
Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek, ezt bizonyítják a környéken fellelhető őskori halomsírok. Az ókorban vonzó volt az emberi letelepedés számára a szép környezet és a kilátás Kvarner-öbölre. Területén több villagazdaság is működött. A középkorban Kavran a mutvorani uradalomhoz, majd a pólai püspökséghez tartozott. Középkori temploma valószínűleg a 15. században épült. A 16. században lakossága a háborús események és járványok következtében kipusztult. A 17. és 18. században Dalmáciából érkezett horvát menekültekkel telepítették be újra. Ekkor épült a régi alapjain mai temploma is.
A falunak 1857-ben 178, 1910-ben 269 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (szőlő- és olajbogyó tarmesztés), állattartásból éltek. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 99 lakosa volt, akiknek fő megélhetési forrása a turizmus.
Nevezetességei
Szent Jeromos tiszteletére szentelt temploma a 18. században épült a korábbi templom helyén. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület oldalkápolnával és sekrestyével. Három kőből épített oltára van. Harangtornya 10 méter magas. A templomot alacsony körítőfal övezi.
