Merišće

Merišće
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuje
Jogállásfalu
PolgármesterEdi Andreašić
Irányítószám52462
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 13° 41′ 46″45.444000°N 13.696000°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 38″, k. h. 13° 41′ 46″45.444000°N 13.696000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Merišće témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Merišće (olaszul: Merischie) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 16 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Bujština területén, a szlovén határ közelében a Dragonja folyó völgye feletti magaslaton fekszik.

Története

A 16. és 17. században a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 211, 1910-ben 295 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 59 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, olajbogyó és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak.

Nevezetességei

A temetőben áll Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma. Egyhajós épület, bejárata előtt loggiával, homlokzata felett kétfülkés nyitott harangtoronnyal, melyben egy harang látható. Bejárata felett egy középkori dombormű van befalazva. A főoltár képe Jézus megkeresztelését ábrázolja, mellékoltárán egy Mária-szobor látható. Mennyezetképén a Lourdes-i jelenés van megfestve.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
211 223 251 247 247 295 540 287 388 242 199 116 100 92 101 59

További információk

Jegyzetek