Az Isztriai-félsziget északi részén a Ćićarija-hegység területén, Buzettől északkeletre, községközpontjától 12 km-re északnyugatra a Buzet – Obrov és a Jelovice – Mune utak kereszteződésében fekszik.
Vodice harangtornya
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a neolitikumban lakott volt. A közeli dombon a vaskorban erődített település állt. A kora középkorban már falusi jellegű település volt a helyén, mely a 10. század után tűnik fel az írott forrásokban, amikor Vodice Trieszt területéhez tartozott. Ezután az aquileai pátriárka és a goriciai grófok uralma alatt volt. 1394-től a rašpori uradalom részeként a Velencei Köztársaság része lett. A 15. század végén a török támadásoktól szenvedett. 1523-ban Habsburg uralom alá került Rauber trieszti kapitány igazgatása alatt. Ezután Dane és Vodice között húzódott a határ az osztrák és a velencei területek között. 1857-ben 529, 1910-ben 503 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból, állattartásból, szénégetésből éltek. Áruikat főként Triesztben értékesítették. 1944. augusztus 10-én német csapatok gyújtották fel, lakosságát koncentrációs táborba hurcolták. 2011-ben a falunak mindössze 16 lakosa volt.
Szent Márton tiszteletére szentelt temploma a 19. században épült. 1939-ben és 1999-ben megújították. Az azonos titulusú régi templom a falu temetőjében található, ahol a hagyomány szerint a régi falu is állt.
A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.
