Hum (olaszul:Colmo) faluHorvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Buzethez tartozik. A világ legkisebb városaként is szokták említeni, mivel csekély lakossága mellett megmaradtak városi jellegzetességei.
Fekvése
Az Isztriai-félsziget északi részének közepén, Lovrantól északnyugatra, Pazintól 20 km-re északkeletre, községközpontjától 10 km-re délkeletre a Mirna-folyó forrása fölötti dombon fekszik.
Története
Várát valószínűleg a 11. században építették, első írásos említése "Hulm" alakban 1102-ből, II. Ulrik isztriai őrgróf adományleveléből származik. A 13. század elején az aquileai pátriárka fennhatósága alá tartozott, majd 1412-től velencei birtok lett és az is maradt egészen 1797-ig. A rašpori kapitányok igazgatása alá tartozott. A 16. századtól lakosai maguk közül választhattak elöljárókat és a szeniorátust. Súlyos károkat szenvedett 1615-ben az uszkók háború során Frangepán Farkas és Miklós seregeinek támadásától, melyek a környező településekkel együtt felégették. Ennek ellenére a kis területű középkori város szerkezete a mai napig fennmaradt. A nyugati oldalon a települést a középkori városfal zárja be, megmaradt részeit beépítették a lakóházak falaiba. A településnek 1857-ben 84, 1910-ben 119 lakosa volt. 2011-ben 30 lakosa volt.
A városfalak szerkezetébe illeszkedik az 1562-ben épített városkapu, tornyát 1552-ben emelték, glagolita felirata szerint Gržinić mester építette.
A település legmagasabb pontján áll Mária mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemploma, mely 1609-ben épült a 13. századi plébániatemplom helyén. 1802-ben klasszicista homlokzatot építettek hozzá. 22 méter magas harangtornya a 15. században épült. Legértékesebb berendezési tárgya a főoltár Baldassare D'Anna alkotta táblaképe a 16. századból. Az egyik mellékoltáron I. Bastiana festménye látható. Értékei még egy késő gótikus kehely és egy 1539-ból származó cibórium.
Szent Jeromos tiszteletére szentelt temetőkápolnája[4] a 12. vagy a 13. században épült román stílusban. Egyhajós épület félköríves apszissal. Előcsarnokát 1537-ben építették, de a 19. században elbontották. Értékes falfestményei és glagolita feliratai vannak. A freskók a régió legrégibb és legjobb állapotban fennmaradt faliképei három ciklust, az angyali üdvözletet, Mária látogatását Erzsébetnél és Krisztus keresztáldozatát ábrázolják. Padovai Antonio mester alkotásai. Itt található az ún. „Humi triptichon” a gyermekét tartó Istenanya a szentek társaságában ábrázolva.
Hum a kezdőpontja az ún. Glagolita ösvénynek, mely egészen Ročig halad.
Humból származik az a két glagolita breviárium, melyeket ma Zágrábban őriznek.
