Sveti Ivan (Višnjan)

Sveti Ivan
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségVišnjan
Jogállásfalu
PolgármesterMilan Dobrilović
Irányítószám52463
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság297 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 13° 45′ 50″45.234000°N 13.764000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 02″, k. h. 13° 45′ 50″45.234000°N 13.764000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sveti Ivan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sveti Ivan (másképpen Sveti Ivan od Šterne, olaszul: San Giovanni) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Višnjanhoz tartozik.

Fekvése

Az Isztria középső részén, Pazintól 14 km-re nyugatra, községközpontjától 7 km-re délkeletre, a 21-es számú főúttól 500 méterre keletre egy sziklás magaslaton fekszik. Csak néhány házból áll, melyek a Szent János templom körül helyezkednek el.

Története

A Keresztelő Szent János templom és az azt övező temető egy a történelem előtti időben épített erődítmény és egy római kori villagazdaság épületének maradványain áll. A települést 1102-ben „Villa Cisterna” alakban említik először II. Ulrik őrgrófnak az aquileiai pátriárka részére írt adománylevelében. Valószínűleg itt már a kora középkorban is hűbéres falu és temploma állt. Birtokosaiként a Apollonio, Scampicchio és Gravisi családokat, illetve a 17. századtól a Polesini családot említik. A 16. század közepén a török elől Dalmáciából, Albániából és Montenegróból menekülő családok érkeztek ide. A 17. században a Polesini család a templomtól mintegy kétszáz méterre keletre palotaszerű villát építtetett. Plébániáját valószínűleg 1580-ban alapították és hozzá tartoztak a környező falvak és kisebb települések. A településnek 1857-ben 645, 1910-ben 62 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 16 lakosa volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma a 16. században épült. A 19. században megújították, ekkor épült 25 méter magas harangtornya is. Három oltára van. Legrégibb emléke egy glagolita és latin feliratos 1595-ből származó sírkőlap. A 17. századtól írt glagolitabetűs okiratait és a 18. századtól vezetett anyakönyveit a Zágrábi Állami Levéltár őrzi. A templomot fallal körülvett temető övezi.
  • A Polesini család kastélyát a 17. században építették. Az épületnek monumentális homlokzata, széles feljárati lépcsősora és a földszinti bejárati részen nagy méretű, széles szalonja van. Magas fallal körülvett parkja mára lepusztult állapotban áll.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
645 711 53 62 60 62 1276 1379 65 41 34 28 35 34 38 16

További információk

Jegyzetek