Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Kasub kaszëbsczi jãzëk
Beszélik	Lengyelország
Terület	Pomeránia
Beszélők száma	108 000 (2011)[1] fő
Nyelvcsalád	Indoeurópai nyelvcsalád    Balti-szláv nyelvek     Szláv nyelvek      nyugati csoport       lechita nyelvek        Kasub nyelv
Írásrendszer	latin ábécé
Hivatalos állapot
Hivatalos	2005 óta Lengyelországban regionális nyelv, a Pomerániai vajdaság hivatalaiban segédnyelvként használható
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	csb
A Wikimédia Commons tartalmaz kaszëbsczi jãzëk témájú médiaállományokat.

A kasub nyelv (kasubul: kaszëbsczi jãzëk, kaszëbskô mòwa; lengyelül: język kaszubski) nyugati szláv nyelv, amelyet a lengyelországi, mintegy 50 000 fős kasub kisebbség beszél.

A nyelv feltételezhetően annak a kasub nevű pomerán törzsnek a nyelvéből alakult ki, akik Pomerániában, a Balti-tenger déli partján éltek a Visztula és az Odera folyók között.

Számos lengyel iskolában oktatják a kasub nyelvet, és a Pomerániai vajdaság egyes részein a helyi közigazgatásban alternatív nyelvként használják. A kasub nyelvet a Kanadában élő kasubok is használják.

A kasub nyelv a kihalt pomerán nyelv utódja, amit egykor Pomeránia területén beszéltek, de beszélői java része beolvadt a német és lengyel népességbe. A kasub vélhetően az egyik pomerán nyelvjárásból formálódott tovább különálló nyelvvé. Az első kasub nyelvű nyomtatott szöveg a 16. század végéről származik. Az első helyesírást 1879-ben dolgozták ki.

A 2002-es népszámlálás során 53 000-en nyilatkoztak úgy Lengyelországban, hogy főként kasubul beszélnek otthon, a 2011-es népszámlálás szerint a beszélők teljes száma 106 ezer fő, de nem mindenki aktív beszélő. A felmérések szerint sok kasubul beszélő szülő inkább lengyelül beszél otthon, illetve kétnyelvűségben élnek^[forrás?].

A kasub nyelv lingvisztikai helyzete még nincs teljesen meghatározva. Gyakran a lengyel nyelv egyik dialektusának tartják, de már 19. századtól megjelennek a vélemények, hogy annyira eltér tőle, hogy el kellene ismerni külön nyelvnek. A felfogás a történelmi időszaktól függött, mert abban, hogy az adott etnolektus elismerhető-e nyelvnek vagy csak dialektusnak, gyakran nagy szerepet játszanak nem nyelvészeti tényezők – mint pl. a beszélők kulturális vagy etnikai azonosságérzése. Sőt, a nyelvészek is vallhatnak különféle nézeteket, és különféle irányzatokhoz tartozhatnak, hiszen ismétlődően felmerül a kérdés, miképp lehet elválasztani földrajzilag és történelmileg két (vagy több) szomszédos rokon nyelvet. A politikusok hozzáállása is fontos – a kasubokat pl. a II. Köztársaság idején szeparatizmussal vádolták; hasonlóan a Lengyel Népköztársaság alatt az állami válságok idején (pl. 1970. év).

A kasub nyelvet az általános nyelvészeti munkák külön szláv nyelvnek tartják, néha azzal a fenntartással, hogy némely kutató szerint ez a lengyel nyelv dialektusa. A lengyel nyelvészek még nem döntötték el a vitát, bár a nézet, hogy a kasub etnolektus külön nyelv, egyre népszerűbb.

A kasub nyelv jogi helyzetét Lengyelországban 2005. január 6-ától az etnikai és nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvről szóló törvény rendezi, amelyben az etnolektust regionális nyelvnek ismerik el^[2] Eszerint a helyhatósági szervek előtt a kasub nyelv használható mint segédnyelv. Ezt a lehetőséget elsőnek Parchowo község juttatta érvényre (a pomerániai vajdaság közép-nyugati része).

2003-ban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet kijelölte a kasub nyelvnek a CSB kódot.

A gyerekek a kasubot jó néhány iskolában tanulhatják, 2005-től érettségizni is lehet belőle.^[3] Kiadnak kasub könyveket és folyóiratokat, közvetítenek rádió- és tévéadásokat.

A Gdańsk Egyetemen, a Lengyel Filológia Intézetben 2009-től folytatják a kaszubistyka (kasub filológia) szakterületet, ahol képezik a kasub nyelv és kultúra tanárait.

A kasub nyelvnek saját ábécéje van, ahol van néhány olyan betű, ami a lengyel ábécében nincsen.^[4] Ezekkel írják le azokat a hangokat, amelyek nincsenek a lengyel nyelvben:

• ã – nazális a (IPA: [ã])
• é – magyar é/éj-hez hasonló (IPA: [e], [ej])
• ë – e és a között (IPA: [ə], mint az ang. cat szóban)
• ò – ejtendő mint ^ue (IPA: [wɛ], vigyázz az élest – ellenkező oldalra meghajlott mint a lengyel ó-ban!)
• ô – a tájszólástól függően, ejtendő mint o illetve mint meghajlott e iránt (IPA: [ɞ] vagy [ɔ])
• ù – ejtendő mint uu (IPA: [wu]).

Az ą hang egy kicsit keskenyebben ejtendő, mint a lengyelben (a kasub ą a nazális u-hoz hasonló), u pedig – gyakran mint a magyar ü. A többi hangzó úgy ejtendő, mint a lengyel nyelvben. Ahogy látható, nincsenek betűk a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ] hangok és a nazális e jelölésére; ezeket lengyelül ć, ś, ź, ę jelöli, de a kasub nyelvben nem léteznek.

A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.

A két legjellegzetesebb vonás, amely elválasztja a kasubot a lengyel nyelvtől:

• Kaszubienie – a [t͡ɕ], [ɕ], [ʑ], [dʑ] lengyel hangok (írásban: ć, ś, ź, dź) c, s, z, dz hangokká válnak. Pl. świat, zima, rodzić /világ, tél, szül/ ⇒ swiat, zëma, rodzëc.
• Kasub palatalizáció – a lengyel [k’] és [g’] lágy hangzók a kasub [ʧʲ] és [ʤʲ] hangokká alakulnak (az első magyar cs-nek ejtendő, a lengyelben cz-nek írják, a második lágy magyar dzs-nek ejtendő, lengyelül dż-nek írandó). Pl. kaszubski, długi /kasub, hosszú/ ⇒ kaszëbsczi, dłudżi.

Egyéb tulajdonságok:

• A cz, dź, sz, ż palatális hangzókat mindig lágyul ejtik ki.
• A w [v] mássalhangzót a wò, wó csoportokban mint [v^ue, v^uu] ejtik ki. Ha ezek a csoportok a szó elején állnak, a kiejtés egyszerűsödik: [^ue, ^uu] (pl. wòda ⇒ [^ueda] (víz), wòł ⇒ [^uół] /ökör/).
• Ha a lengyel alanyeset egyes számú főnévben van az e, ami eltűnik a ragozásban (np. ESz. poranek, koniec, przypadek, TSz. poranki, końce, przypadki /hajnal – hajnalok, vég – végek, eset – esetek/), a kasub megfelelőjében egyáltalán nincs ilyen e (pòrénk, kùńc, przëpôdk).
• Ezek a lengyel i, u, y magánhangzók, amelyek régen rövid voltak, a kasub nyelvben ë-vé válnak. Pl. ludzie, ryba, zima /emberek, hal, tél/ ⇒ lëdze, rëba, zëma. Ez különösen látható a többes számú ragozásban, mind igéké, mind főneveké (czytamy ⇒ czëtómë /olvasunk/, dyrektorzy ⇒ direchtorë /igazgatók/).
• A lengyel hímnemű melléknevek y ragja válik a kasub i-vé (młody, mniejszy ⇒ młodi, miészi /fiatal, kisebb/).
• A nagy-lengyel dialektusokhoz hasonlóan, ha a kasub szóval az o vagy u hangzó áll a szó elején vagy a labiális (p, b, m) illetve veláris (k, g, h) hangzók után, akkor a kiejtés közben diftongus alakul: [^uo, ^uu]. Ráadásul, az o válik e-vé. Pl. a lengyel owca, pole, koza, mucha, Puck, urząd (juh, szántóföld, kecske, légy, Puck [járási város Gdańsktól északra], hivatal) válik a ^uowca / ^uewca, p^uole / p^uele, k^uoza / k^ueza, m^uucha, P^uuck, ^uurzãd kasub szavakká, beírva mint òwca, pòle, kòza, mùcha, Pùck, ùrzãd.
• Ezek a lengyel a magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak ô-vá. Ez különösen látható a melléknevek és igenevek nőnemű ragjai esetében (młoda, mniejsza ⇒ młodô, miészô /fiatal, kicsibb – nőnem/), az igeragozásban (czytasz, czytał ⇒ czëtôsz, czëtôł /olvasol, olvasott/) meg a melléknevek fokozásában (najlepszy ⇒ nôlepszi /legjobb/).
• Ezek a lengyel e magánhangzók, amelyek régen hosszú voltak, a kasub nyelvben válnak é-vé (a magyar é). Ez látható pl. az utolsó hangzók esetében (kaszubskie, wschodnie, jakie ⇒ kaszëbsczé, wschódné, jaczé /kasub, keleti, milyen – többes szám vagy semleges nem egyes szám/)
• A lengyel ę hangot (nazális e) az ã helyettesíti (nazális a). Ez látható különösen a tárgyeset nőnemű főnevekben (gwarę ⇒ gwarã /tájszólást/) és az ę-vel vegződő 1. személy egyes szám jelen idejű igékben (robię ⇒ robiã /csinálok/). Ezenkívül pl. język, dzięki, pięć ⇒ jãzëk, dzãka, piãc /nyelv, köszi, 5/.
• Ahol a lengyel (szláv eredetű) szavakban található a ro/ró csoport, a kasub megfelelőjében gyakran ennek a csoportnak az eredeti alakja marad – ar. Pl. promień, wrona, wróbel ⇒ parmiń, warna, warbel /sugár, varjú, veréb/.

A lenti példákban az implikáció jele előtti szó lengyel, az utáni – kasub.

A kasub nyelvben az ige ugyanolyan módon ragozódik, amint a lengyelben (három idő, három egyes számú nem, két többes számú nem, három mód). A kasub igeragozás legfeltűnőbb vonása ilyen, hogy a múlt időt kifejezhetjük a német Perfekt "másolata" segítségével, ami nem található a szláv nyelvek között: a tárgyas igék esetében a segédige – miec (ném. haben), a tárgyatlanok (állapotot jelentő) igék esetében – bëc (ném. sein):^[5][6]

A példákban a vastag betűkkel a miec ill. bëc igék alapjuk meg a múlt idejű melléknévi igenevek ragjuk vannak jelölve. Ahogy láthato, a tárgyatlan igék igenevük is alakíthatóak, ami a többi szláv (és magyar) nyelvben lehetetlen. A szórend a német és kasub mondatokban is azonos.

Többi vonás:

• A 2. személy többes szám jelen idejű rag a lengyel nyelvben: -cie, a kasubban pedig – -ta (mint a lengyel nyelv mazóviai dialektusában) – pl. czytacie ⇒ czëtôta (olvastok). Viszont a 2. személy többes szám jelen időben (a lengyel rag: -my) használhatjuk a -ma vagy më ragot (czytamy ⇒ czëtôma / czëtômë /olvasunk/).
• A 2. személy többes szám felszólító módú alakokat alakíthatjuk szintén a chcec (akar) segédige segítségével – pl. chcemë sã mòdlëc (imádkozzatok – szó szerint *akartok imádkozni), chcemë sã jic kãpac (menjünk fürödni, szó szerint *akartok menni fürödni).
• A múlt idejű igealakok azonosak, mint 3. személyben, ami kikényszeríti a személyes névmást használását – hasonlóan, mint a sziléziai nyelvben vagy a lengyel nyelv Podlasie tájszólásában (a standard lengyel nyelvben, hasonlóan a magyarhoz, mindegyik számnak és személynek, ráadásul hímnek, külön rag van biztosítva, azért nem kell használni a névmásokat). Pl. a jachac ige (járművel menni): hímnemben és hímnemű személyi alakok esetében^[7] jô jachôł – të jachôł – òn jachôł – më jachelë – wa jachelë – òni jachelë, pedig nő- és semleges nemben meg általános alakok esetében jô jachała – të jachała – òna jachała – më jachałë – wa jachałë – òni jachałë.
• Az udvariássági alak az utólagos igealak, egy kicsit hasonló a 2. személy többes számúhoz. De jelen időben ez nem fogadja el a -ta ragot, hanem -ce, ezenkívül a személyes névmás ehhez az alakhoz szintén más mint a 2. személy többes számúé – szól wë és saját módon ragozódik. Így, pl. Wa czëtôta /(ti) olvastok/ – Wë czëtôce /Önök olvasnak/. Waju nie bëło doma /(Ti) Nem voltatok otthon/ – Was nie bëło doma /Önök nem voltak otthon/.

A kasub főnévragozásban 7 eset van:

Figyelmet fordít az első négy eset nemei hasonlítása az orosz nemeihez (именительный – родительный – дательный – винительный), nem pedig a lengyelhez vagy latinhoz. A megszólító eset kimegy a használatból – a lengyel nyelvhez hasonlóan, helyettesítve van az alanyesettel.

Többi vonás:

• Nincs kettős szám, de ennek a ragja folyton létezik a többes számú eszközhatározó esetben: a lengyel főnévi rag ebben az esetben szól: -ami és a melléknévi: -imi/-ymi, viszont a kasub ragok szólnak megfelelően -ama és -ima/-ëma. Pl. językami, nogami, polami ⇒ jãzëkama, nogama, pòlama /nyelvekkel, lábokkal, szántóföldökkel/; młodymi ⇒ młodima /fiatalokkal/).
• Az é-vel vegződő semleges nemű főnevek ragozódnak mint az é-vel vegződő melléknevek (żëcé – żëcégò, żëcémù, (ò) żëcim /élet – életet, életnek, életről/ – mint dobré – dobrégò, dobrémù, (ò) dobrim /jó, semleges nem/). A lengyel nyelvben, ilyenek a főnevek saját módon ragozódnak (życie – życia – życiu – o życiu).
• Az ólengyel nyelvben léteztek birtokos melléknevek, amelyeket alakították az -ów, -owa, -owe (hímnemű „birtokos” főnév) illetve in/-yn, -ina/-yna, -ine/-yne (nőnemű „birtokos” főnév) ragok segítségével (pl. tatowy dom = dom taty /apú háza/, mamina spódnica = spódnica mamy /anyú szoknyája/).^[9] A kasub nyelvben ilyenek a melléknevek maig eltartottak.

A lengyel nyelvben csak egy tagadó partikula van: nie. A kasub nyelvben pedig a három van:

• nié – az egész mondat vagy kifejezés tagadása (Môsz to ju zrobioné? – Nié /Csináltad ezt? – Nem/);
• ni – a miec, mòc, mùszec /vnek van vmi, lehet (szabad), kell/ igék tagadása (Ma ni móma aùtoła /Nálunk nincs autójunk/ Të ni mòżesz terô jic. /Neked nem szabad most menned/ Jô ni mùszôł tegò robic. /Nekem nem kellett ezt csinálnom/);
• nie – tagadás többi esetben.

Kasúbia volt a régi német gyarmatosítás területe, így a nyelvben sok német eredetű szó létezik, különben alnémet (a német gyarmatosítás többi lengyel területe etnolektusaihez hasonlóan, pl. a nagy-lengyel dialektusban vagy a sziléziai nyelvben). A német eredetű jövevényszavak főként a háztartásra, mezőgazdaságra és emberre vonatkoznak. Ezek a szókincs kb. 5%-át képeznek.

A lexikális különbségeken kívül, gyakrabban mint a lengyel nyelvben a német eredetű szintaxis szerkezetek találhatóak. Az egyik legjobban szembetűnő ez a német Perfekt igeidő "másolása" (lásd: Ige. Két további példa:

Az összetett számnévek alakítása szintén a "német módon" lehető: elsősorban egyek, azután tízek, pl. 65 – piãc szescdzesąt (len. sześćdziesiąt pięć, ném. fünfundsechzig). De egy kicsit gyakrabban a "lengyel mód" található (szescdzesąt piãc).

A lenti példákban az implikáció jele előtti szó standard kasub, az utáni – tájszólási kasub.

Az északi tájszólások fő vonásaik:

• A mozgó hangsúly – mint az orosz nyelvben.
• Az 1. személy egyes szám jelen idejű igék, amelyeknek a standard kasub nyelvben az -ôm ragja van (a standard lengyelben -am – I. és II. ragozási csoport), a legészakibb területen elfogadják az -ajã ragot (pl. jô szukôm ⇒ jô szukajã /keresek/).
• A Puck-öbölön fekvő területen az l és ł hangzók ejtendő mint [l] (len. młody, kasub młodi ⇒ mlodi). Ennek a vonásnak neve bëlôczenié (lengyelül bylaczenie), mert a bilakok néprajzi csoport tájszólását jellemzi (len. Bylacy, kasub Bëlôcë).
• A felszólító módot a lengyel és standard kasub nyelvben némely ige esetében (VI., VII., IX., XI. ragozási csoport) úgy alakítjuk, hogy a maga tövet maradjuk. De az ólengyel nyelvben i vagy y-t hozzácsatolni kellett (amint most még az orosz nyelvben); az északi kasub tájszólásokban folyton így van: pl. gònic: gòn ⇒ gòni /hajt ⇒ hajtsd/, pùscëc: pùsc ⇒ pùscë /bocsát ⇒ bocsásd/.
• 1. és 2. személyben egyes számban létezik az összetett múlt idő – alakítható a bëc /van/ igétől és 3. személy múlt idő egyes számú ige megfelelő alakjától: pl. hímnemben jem zabéł, jes zabéł, nőnemben jem zabëła, jes zabëła /elfelejtettem, elfelejtetted/.
• Az egyes szám hím- és semleges nemű eszközhatározo eset ragja szól: ã (a standard kasubban -em), pl. kòniem ⇒ kòniã /lóval/.

A déli tájszólások fő vonásai:

• Az első szótag hangsúlyozott (mint az ólengyel és cseh, illetve magyar nyelvekben).
• A Kościerzyna környékén és a legdélibb területen az sw csoport [sj]-nak ejtendő (pl. swinia ⇒ sjinia /disznó/).
• Az ń hangzó keményedik (parmiń ⇒ parmin /sugár/).

1. cikk Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozataból:

• Kasub: Wszëtczi lëdze rodzą sã wòlny ë równy w swòji czëstnoce ë prawach. Mają òni dostóne rozëm ë sëmienié ë nôlégô jima pòstãpòwac wobec drëdzich w dëchù bracënotë.
• Lengyel: Wszyscy ludzie rodzą się wolni i równi pod względem swej godności i praw. Są oni obdarzeni rozumem i sumieniem i powinni postępować wobec innych w duchu braterstwa.
• Magyar: Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.

• Piotr Bąk Gramatyka języka polskiego, 1984, Wiedza Powszechna, Warszawa, ISBN 8321402658
• Varsányi Istvan Magyar-lengyel és lengyel-magyar szótár, 1988, Terra, Budapest, ISBN 963-205-233-1

• https://web.archive.org/web/20110927152756/http://pl.wikibooks.org/wiki/Kaszubski/Podstawy – a kasub nyelv alapszintű tanfolyam Wikibooks-on (lengyelül)
• https://web.archive.org/web/20080920042828/http://www.kaszubia.com/ – a kasub portal (kasubul, lengyelül, angolul, németül)

Tekintsd meg a Wikipédia kasub nyelvű változatát!

Nézd meg a Kategória:magyar-kasub szótár címszót a Wikiszótárban!