A bunyevác nyelv (szerbül/horvátul: bunjevački jezik) a bunyevác népcsoport beszélt nyelve, melyet Magyarországon Baja vidékén kis számban, jelentősebb arányban Vajdaságban Szabadka, Zombor és Bács városokban, illetve azok környékein, valamint Horvátország vidékein használnak. A beszélők többsége bunjevački govor-nak, azaz bunyevác nyelvjárásnak nevezi, míg mások bunjevački jezik-nek azaz, bunyevác nyelvnek is hívják. A magyarországi nyelvészet a horvát štokav és í-zős dialektus variánsaként tartja számon, a montenegróiak, horvátok, szerbek és bosnyákok közös abstandnyelvébe sorolták be, amelyekkel diarendszert alkot.

Szerbiában a bunyevácot önálló nyelvként ismerték el, és 2018-ban sztenderdizálták. Bunjevačke novine néven újságot vezetnek Szabadkán, a vajdasági televíziósaját bunyevác nyelvű tévéadást is szerkeszt. 2007-ben bunyevác nyelvű osztályokat indítottak, a nyelvet a szabadkai egyetemen is oktatják. A bunyevác tankönyvek és tansegédletek szerkesztésében nagy szerepe van Suzana Kujundžić Ostojić nyelvésznek, aki több tanulomány mellett doktori disszertációját is a bunyevácokról írta 2016-ban Antropološka funkcija i značenje groktalica kod backih bunjevaca címen.

A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége hevesen tiltakozik az önálló nyelvként való elismerés ellen. A szövetség elnöke szerint Belgrád így próbálja megosztani a horvátokat a Vajdaságban, és szerintük a bunyevác nyelv nem létezik, a nyelvi oktatásra tehát kizárólag a horvát lehet megfelelő. Magyarországon a nyelvet szintén a horvát nyelv dialektusaként tartják számon.

A bunyevác nyelv közeli rokona még a szomszédságában beszélt sokác nyelv is.

A bunyevácok Hercegovina és Dalmácia területéről erednek, római katolikus vallásúak. A bunyevác a Boszniában és Horvátország egyes részein használatos štokavski dialektusokból ered, ezen belül is az ikavski változathoz áll szorosan közel.

2002-ben a szerbiai népszámlálásokkor nem tüntették fel külön a bunyevác nyelvet, ehelyett azokat, akik magukénak vallották (összesen 8914-en), azokat az „egyéb nyelveket beszélők” közé sorolták be. A bunyevácok másik része pedig szerbet, vagy horvátot jelölt meg anyanyelveként, ez persze nem jelenti azt, hogy ezt használják, hanem nyelvüket ezek dialektusának tekintik, mivel nincs nagy különbség köztük, habár a szerbhorvát nyelvek közötti különbségek minimálisak, de mégis különveszik őket. Több bunyevác azonban kijelentette, hogy elképzelhetőnek tartja, miszerint egy külön nyelvet beszél.

Ezzel szemben az Osztrák–Magyar Monarchia idején külön nemzetiségként és külön, saját nyelvvel rendelkező népként kezelték a bunyevácokat. 1910-ben Szabadkán 33 247 ilyen nyelvű személyt regisztráltak. Trianon után Jugoszláviában viszont a bunyevácok szerbeknek, horvátoknak, vagy szerbhorvátoknak voltak már feltüntetve. A bunyevácok besorolása régóta politikai kérdés, Magyarországon is a Monarchia idején részben azért voltak külön népcsoportként feljegyezve, hogy elválasszák őket a horvátoktól és a szerbektől.

• Bunyevác nyelv (angol)
• Háromszék A bunyevác nyelv oktatása ellen tiltakoznak a horvátok → A bunyevác nyelv oktatása ellen tiltakoznak a horvátok

• Peštalić, Grgur: Dostojna plemenite Bačke starih uspomena. 1790.
• Peštalić, Grgur: Utishenje oxalostjenih u sedam pokorni pisama... 1797.
• Jaić, Marijan: Vinac bogoljubnih pisamah.... 1852. 370. [XXIV].
• Šarčević, Ambrozije : Zbirka mudrih i poučnih izrekah, 1869 (Alba M. Kuntić in Počeci borbe za preporod bačkih Bunjevaca: jedan uspeh akcije kneza Mihaila i Ilije Garašanina za nacionalno oslobođenje i ujedinjenje).
• Šarčević, Ambrozije : Tolmač izvornih, književnih i zemljopisnih jugoslavenskih riči, 1870.
• Bunjevačke i šokačke novine. Ed. Antunovich Iván. Kalocsa, Antunovich Iván, 1872.
• Bunjevačka i sokačka vila. Ed. Antunovich Iván. Kalocsa, Antunovich Iván, 1875.
• Sárcsevics Ambrus: Elemi népiskolai Magyar-Bunyevácz-Sokácz Szótár. A bunyevácz-sokácz ajkúak népiskoláiban, a tanítóknak magyar nyelven vezetett tanítása és a növendékek alapos tanulása és okulása megkönnyítésére írta és kiadta, 1893.
• Mandić, Mijo: Prilozi za bunjevačku povist, Subotička Danica, kalendar za 1897. 44.
• Antunović, Ivan: Razprava o podunavnskih i potisanskih Bunjevcih i Šokcih u pogledu narodnom, vjerskom, umnom, građanskom i gospodarskom, P. Vujević, Sombor, 1930, 73.
• Mandić, Mijo: Kako su postale bunjevačke novine i bunjevački kalendari?, Prvi bunjevački kalendar za prostu godinu 1934, Subotica, God. I, 1934. 33–38.
• Bunjevačka i šokačka čitanka za I., II. i III. razred osnovnih škola. Olvasókönyv a bunyevác és sokác tannyelvű népiskolák I., II. és III. osztálya számára. Magyarországi Kisebbségi Népiskolai Tankönyvek sorozat. Budapest: Szent István Társulat, 1939. 116.
• Bunjevačka i šokačka čitanka za IV., V. i VI.. razred osnovnih škola bunjevčakog i sokačkog nastavnog jezika. Olvasókönyv a bunyevác-sokác tanításnyelvű népiskolák IV., V. és VI. osztálya számára. Budapest: Szent István Társulat, 1943. 144.
• Čitanka ze treči razred narodnih škola bunjevčakog i sokačkog nastavnog jezika. Olvasókönyv a bunyevác és sokác tanítási nyelvű népiskolák harmadik osztálya számára. Magyarországi Kisebbségi Népiskolai Tankönyvek sorozat. Budapest, 1944. 122.
• Kikić, Geza: Antologija proze bunjevačkih Hrvata, Zagreb, 1971. 8-14.
• Georgijević, Svetozar: O imenu Bunjevci, Onomastica Jugoslavica, Zagreb, br. 7, 1978.184.
• Malagurski, Lazar: "Pisme i igre u narodnim običajima Bačkih Bunjevaca”. Subotica, 1997.
• Sokcsevits Dénes: A horvátság csángói. A bunyevác népcsoport a horvát nemzeti integrációs folyamatban Archiválva 2020. november 5-i dátummal a Wayback Machine-ben. = Limes.Tudományos szemle, 16. évfo., 2003 / 3. Tatabánya, 2003.
• Kujundžić Ostojić, Suzana: Priporodna književnost – Ivan Antunović i njegovi slidbenici. = Bunjevci, Subotika.
• Kujundžić Ostojić. Suzana: Od Mihovila Radnića do Ivana Antunovića. = Bunjevci, Subotika.
• Kujundžić Ostojić, Suzana: Antropološka funkcija i značenje groktalica kod backih bunjevaca. Doktorska disertacija. Beograd, 2016. 333.
• Kujundžić Ostojić, Suzana: Iz istorije i kulture Bunjevaca. = Bunjevački Književni Klub. Gornjovarac, (24 Juna, 2017).