PROFILPELAJAR.COM

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. [...] A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,^[1] de a kötőszóktól abban különböznek, hogy mondattani funkciójuk is van a mellékmondatban.^[2]

A magyar nyelvben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a mutató névmási eredetű a- előtaggal, de ez elmaradhat: Az jött el, (a)kit vártam, Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.^[3]

Más nyelvekben a vonatkozó névmások legalább egy része azonos kérdő névmásokkal:

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben mindegyik kérdő névmás vonatkozó névmásként is használatos: ko (a szerb nyelvben és a montenegrói nyelvben) / tko (a horvát nyelvben) ’(a)ki’, što ’(a)mi’, koji ’(a)melyik’, čiji ’aki/ami vkije/vmije’, kakav ’amilyen’, koliki ’(a)mekkora’.^[4]
A francia nyelvben egy vonatkozó névmáson kívül mindegyik kérdő is: qui ’(a)ki, (a)mi’, que ’(a)kit, (a)mit’, quoi ’(a)mi’, lequel ’amelyik’, où ’(a)hol, (a)melyikben, (a)melyben’.^[5]
Az angol nyelvben is a vonatkozó névmások, egyen kívül, kérdők is: who ’(a)ki’, which ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, whom ’(a)kit, (a)kinek’, whose ’akinek, aminek’.^[6]
A román nyelvben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [care ’aki, ami, (a)melyik, (a)mely’, ce ’(a)mi, (a)melyik, (a)mely’, cine ’(a)ki’, cât ’(a)mennyi, (a)hány’], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: cel ce ’aki, ami, amelyik, amely’.^[7]

A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,^[6] például az angolban: the book I bought ’az a könyv, amelyet megvettem’.^[8]

Egyes vonatkozó névmások melléknévként is használhatók:

(magyarul) (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);^[9]
(szerbül) Poslao mi je jednu priču čijeg se naslova ne sećam ’Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem’;^[10]
(románul) Mă duc la câte filme vreau ’Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg’.^[11]

Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően ez kifejezhet egyet vagy kettőt a szám, a ragokkal kifejezett eset és a nem nyelvtani kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:

A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonatkozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.^[4]
A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a tárgy és a határozók ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: lequel (hn. egyes sz.), laquelle (nn. egyes sz.), lesquels (hn. többes), lesquelles (nn. többes).^[5]
A románban van egy, csak személyre utaló névmás [cine ’(a)ki’], melynek van még egy esetalakja (cui ’akinek’), de nem különbözteti meg a nemeket és a számokat. Egy másik névmás élőre is, élettelenre is utal [care ’aki(k), ami(k), amely(ik)(ek)’]. Ez alanyesetben változatlan, de az ún. birtokos/részes esetben hímnem egyes számú, nőnem egyes számú és egyetlen többes számú alakja is van: cărui(a) (hn.), cărei(a) (nn.) ’akinek, aminek, amely(ik)nek’; căror(a) ’akiknek, amiknek, amelyeknek’. Van még egy mennyiségre vonatkozó névmás is, cât, câtă, câți, câte ’hány, mennyi’. Ennek alanyesetű alakja nemben és számban egyezik, de birtokos/részes esetben csak egy alakja van, többes számban, câtor.^[12]
Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Az egyik élőre is és élettelenre is utal (that), egy másik csak élettelenre (which), és van még egy, amely csak személyre. Ennek van alanyi funkciójú alakja (who), és tárgyi/határozói funkciójú alakja: whom.^[13]

Egyes nyelvészek a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.^[14] Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:

(magyarul) Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;^[15]
(angolul) I remember the day (when) I first saw John^[16] ’Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt’, I remember the street where I lived as a child ’Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;’^[6]
(franciául) les cartons où sont rangées les photos ’azok a dobozok, amelyekbe a fotók vannak eltéve’, l’époque où cela s’est produit ’az az időszak, amikor ez történt’.^[17]
(románul) Obligația lui este legarea sacului când se umple ’Az ő kötelezettsége a zsák bekötése, amikor megtelik’.^[18]

Vonatkozó névmás a magyar nyelvben

Fajtái

A magyar nyelv grammatikái számontartanak főnévi vonatkozó névmásokat [(a)ki, (a)mely, (a)melyik], melléknévieket [amily(en), aminő, amekkora] és számnévieket: ahány, amennyi, ahányadik. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.^[1] Egyes magyar nyelvészek számba vesznek határozószói vonatkozó névmásokat is: ahol, ahogyan, amikor, stb. Mondatban: Amikor megérkeztem, zuhogott az eső,^[19] Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb.^[20]

Mondattani szerepei

A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet:

személyes névmás: Én aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem (Barabás Tibor);^[21]
főnévi mutató névmás: Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát (Csoóri Sándor);^[22]
határozószói mutató névmás: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
számnévi névmás: (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);
általános névmás: Látok mindent, mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben (Petőfi Sándor);^[23]

Olyan esetek is vannak, amikor a vonatkozó névmás nem utal szóra: Ki korán kel, aranyat lel.^[24]

A vonatkozó névmás többféle mellékmondatot vezethet be:

allanyi mellékmondatot: Ki korán kel, aranyat lel;
állítmányi mellékmondatot: Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja;^[25]
tárgyi mellékmondatot: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra;^[26]
jelzői mellékmondatot: Csak az a legény gavallér, kinek zsebében a tallér;^[9]
részeshatározói mellékmondatot: Aki születik, annak halni kell;^[27]
helyhatározói mellékmondatot: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
eredethatározói mellékmondatot: Aki jó szolga nem volt, nem lesz abból jó úr;^[28]
társhatározói mellékmondatot: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!;^[29]
tekintethatározói mellékmondatot: Ami azt illeti, elég fáradt vagyok;^[30]
eredményhatározói mellékmondatot: Azzá lett, amivé akart;^[29]
állandó/kötött határozói mellékmondatot: Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot;^[27]
partitívuszi mellékmondatot: Abból eszem, ami nem hizlal.^[31]

Amellett, hogy mellékmondatot vezet be, a vonatkozó névmásnak mondattani funkciója is van a mellékmondatban, mégpedig lehet:

alany: Nagy munkát vállal az magára ki most kezébe lantot vesz (Petőfi Sándor);^[22]
tárgy: Megnéztem azt a filmet, amelyet nagyon dicsértek;^[32]
részeshatározó: Olyan madár igen ritka, melynek kedves a kalitka;^[33]
helyhatározó: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
időhatározó: Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam;
eredményhatározó: Azzá lett, amivé akart;
állapothatározó: A nagyapám öreg korára is olyan maradt, amilyennek korábban ismerték.^[26]

Jegyzetek

↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 232. o.
↑ A. Jászó 2007, 350. o.
↑ P. Lakatos 2006, 12. o.
↑ ^a ^b Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.
↑ ^a ^b Dubois 2002, 408. o.
↑ ^a ^b ^c Crystal 2008, 411. o.
↑ Avram 1997, 183. o.
↑ Crystal 2008, 108. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 196. o.
↑ Klajn 2005, 89. o.
↑ Avram 1997, 184. o.
↑ Avram 1997, 182–185. o.
↑ Eastwood 1994, 360–361. o.
↑ A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).
↑ P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.
↑ Itt a vonatkozó szó elhagyható.
↑ Kalmbach 2017, 606. o.;
↑ Avram 1997, 428. o.
↑ Balogh 1971, 168. o.
↑ P. Lakatos 2006, 191. o.
↑ A. Jászó 2007, 377. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 184. o.
↑ P. Lakatos 2006, 198. o.
↑ A. Jászó 2007, 448. o.
↑ P. Lakatos 2006, 187. o.
↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 187. o.
↑ ^a ^b P. Lakatos 2006, 194. o.
↑ P. Lakatos 2006, 193. o.
↑ ^a ^b A. Jászó 2007, 456. o.
↑ A. Jászó 2007, 460. o.
↑ A. Jászó 2007, 459. o.
↑ A. Jászó 2007, 463. o.
↑ A. Jászó 2007, 461. o.

Források

A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
(románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
(horvátul) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. ISBN 953-0-40010-1
(angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008, ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. Gramatika crnogorskoga jezika (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegrói Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium. 2010. ISBN 978-9940-9052-6-2 (Hozzáférés: 2018. november 11.)
(franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
(angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
(franciául) Kalmbach, Jean-Michel. La grammaire du français langue étrangère pour étudiants finnophones (A francia mint idegen nyelv grammatikája finn ajkú hallgatóknak). 1.5. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2017. ISBN 978-951-39-4260-1 (Hozzáférés: 2017. április 28.)
(szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. június 28.)
P. Lakatos Ilona (szerk.) Grammatikai gyakorlókönyv (mintaelemzésekkel és segédanyagokkal). Budapest: Bölcsész Konzorcium. 2006. ISBN 963-9704-28-8 (Hozzáférés: 2017. április 28.)

Nyelvészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[jaszo-1] A. Jászó 2007, 232. o.

[2] A. Jászó 2007, 350. o.

[3] P. Lakatos 2006, 12. o.

[slav-4] Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.

[dubois-5] Dubois 2002, 408. o.

[crystal-6] Crystal 2008, 411. o.

[7] Avram 1997, 183. o.

[8] Crystal 2008, 108. o.

[lakatos_196-9] P. Lakatos 2006, 196. o.

[10] Klajn 2005, 89. o.

[11] Avram 1997, 184. o.

[12] Avram 1997, 182–185. o.

[13] Eastwood 1994, 360–361. o.

[14] A. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).

[15] P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.

[16] Itt a vonatkozó szó elhagyható.

[17] Kalmbach 2017, 606. o.;

[18] Avram 1997, 428. o.

[19] Balogh 1971, 168. o.

[20] P. Lakatos 2006, 191. o.

[21] A. Jászó 2007, 377. o.

[lakatos_184-22] P. Lakatos 2006, 184. o.

[23] P. Lakatos 2006, 198. o.

[24] A. Jászó 2007, 448. o.

[25] P. Lakatos 2006, 187. o.

[A._Jászó_2007,_187._o-26] A. Jászó 2007, 187. o.

[lakatos_194-27] P. Lakatos 2006, 194. o.

[28] P. Lakatos 2006, 193. o.

[jaszo_456-29] A. Jászó 2007, 456. o.

[30] A. Jászó 2007, 460. o.

[31] A. Jászó 2007, 459. o.

[32] A. Jászó 2007, 463. o.

[33] A. Jászó 2007, 461. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]

[18]

[19]

[20]

[21]

[22]

[23]

[24]

[25]

[26]

[27]

[28]

[29]

[30]

[31]

[32]

[33]

PROFILPELAJAR.COM

Vonatkozó névmás

Vonatkozó névmás a magyar nyelvben

Fajtái

Mondattani szerepei

Jegyzetek

Források

Read other articles:

Tennis World Tour

Oromo Liberation Army

A.D. Limonense

Рилєєв Кіндрат Федорович

Oregon, Missouri

Gedung Balai Kota Lama Medan

Amos Yarkoni

Heiko Schaffartzik

Hyndburn Brook

Manga Burikko

Keabasan teritorial

The Damnation of Faust (film)

Morib

Cincinnati Reds minor league players

Penyatuan Italia

John Staples

Adam Lallana

Cagar Alam Bantimurung

Dmitrij Komornikov

Zeitschrift für Ägyptische Sprache und Altertumskunde