Németújvártól 10 km-re északnyugatra a Strém jobb partján fekszik.
Története
A települést 1427-ben még "Kemeenfalwa" alakban említik először.[1]1428 és 1599 között "Kemenfalva, Kemenfalwa, Kemynfalva" néven szerepel a korabeli forrásokban. A németújvári uradalomhoz tartozott, mely 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1532-ben valószínűleg elpusztította a török, mely után németekkel telepítették be. Mai német neve csak 1608-ban bukkan fel először "Gamersdorf" alakban. A 17. században általában "Gamersdorf, Gamischdorf" néven szerepel, mai magyar neve csak az 1850-es évek óta volt használatos. Első kápolnáját 1730-ban Radosits Ádám építtette. A Radosits család itteni birtokát 1742-ben 6600 forintért gróf Batthyány Lajos vásárolta meg. 1812-ben 117, 1832-ben 265 lakosa volt. Első iskoláját valószínűleg 1833-ban építették, első tanítója Anton Marx ekkortól ismeretes. 1876-ban egy tűzvészben az egész falu leégett.
Vályi András szerint " GAMISDORF. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Oritsének szomszédságában, ’s ennek filiája, Német Újvárhoz fél mértföldnyire, határja középszerű, tulajdonságai hasonlók Berke faluéhoz, második Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint " Gamisdorf, horvát falu, Vas vmegyében, 286 kath. lak. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. R. St. Mihály."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Ganocs, a Strém patak mellett fekvő község 50 házzal és 337 r. kath. vallású németajkú lakossal. Postája Puszta-Szt-Mihály, távírója Németujvár."[4]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye