Fehérpatak

Nem tévesztendő össze a következővel: Fehérpatak (Rózsahegy).
Fehérpatak (Tauchen)
Evangélikus iskola és templom
Evangélikus iskola és templom
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
RangMáriafalva településrésze
JárásMáriafalva
Alapítás éve1388
PolgármesterReinhard Berger (SPÖ)
Irányítószám7433
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 16° 13′ 26″47.396889°N 16.223873°EKoordináták: é. sz. 47° 23′ 49″, k. h. 16° 13′ 26″47.396889°N 16.223873°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehérpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fehérpatak (németül: Tauchen) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 11 km-re északra fekszik.

Története

A települést 1388-ban „Thohun” néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település „Thohany” néven szerepel. Ebben az időben az itt átmenő út mentén vámszedőhely működött. A település az idők során csak lassan gyarapodott.

Vályi András szerint „TAUCHEN. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Máriásdorfnak szomszédságában, mellynek filiája; földgye agyagos, homokos, és szoros.”[1]

Fényes Elek szerint „Taucha, német falu, Vas vmegyében, 12 kath., 210 evang. lak., és oskolával. A borostyánkői urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg.”[2]

Vas vármegye monográfiája szerint „ Fehérpatak, 32 házzal és 210 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felső-Őr. Birtokosa gr. Batthyány Ferencz.”[3]

1880 és 1967 között határában barnaszénbánya működött.

1910-ben 209 német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

Jegyzetek

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Külső hivatkozások