A régészeti leletek tanúsága szerint a község területét már a kelták és a rómaiak is lakták. Első írásos említése 1374-ben történt "Poss. Cahca" alakban. 1405-ben "Poss. Kys Chaca", illetve "Chahta", 1428-ban "Chaytha", 1478-ban "Chaytha", 1479-ben "Chatha", illetve "Kyschaytha" néven említik a korabeli források. Vámszedőhelyként részben Rohonc várának tartozéka volt. 1428-ban 15 jobbágy portával adózott.[3] A középkorban két falu állt a helyén Csajta és Kiscsajta.1532-ben mindkettőt elpusztította a török. Ezt követően horvátokkal telepítették be, akik ma is a lakosság többségét alkotják. A 17. századtól a Batthyány család birtoka volt.
Vályi András szerint "CSAJTA. Sakkendorf. Horvát, és német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szombathelytöl két, és egy 1/4. mértföldnyire, Rohontztól 3/4. órányira, mellynek filiája, terméseire nézre lásd Bozókot, mellyhez hasonlít, jó tulajdonságaikoz képest, első Osztálybéli."[4]
Fényes Elek szerint "Csajta, (Schachtendorf), horvát falu, Vas vgyében, a rohonczi uradalomban, ut. p. Kőszeg. Lakja 480 k. Van erdeje és jó rétje."[5]
Vas vármegye monográfiája szerint "Csajta, 121 házzal, 862 horvátajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasút megállóhelye. Posta és táviró."[6]
1910-ben 1810 lakosa volt, ebből 1510 horvát, 219 magyar, 77 német. 1921-ig Vas vármegyeKőszegi járásához tartozott. Ekkor a trianoni és saint-germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. 1971-ben Csém és Incéd községeket csatolták hozzá.
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
