A Kőszegi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kőszeg. Területe 286,45 km², népessége 25 473 fő, népsűrűsége pedig 89 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kőszeg, Bük és Csepreg) és 18 község tartozott hozzá.
A Kőszegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1954-ig.
Települései
| Település |
Rang
(2013. július 15.) |
Közös hivatal |
Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség
(2013. január 1.) |
Terület
(km²)
|
| Kőszeg |
járásszékhely város |
Kőszeg |
Kőszegi |
11 628 |
54,66
|
| Bük |
város |
Bük |
Csepregi |
3 454 |
20,86
|
| Csepreg |
város |
Csepreg |
Csepregi |
3 275 |
49,54
|
| Bozsok |
község |
Kőszeg |
Kőszegi |
343 |
20,91
|
| Cák |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
285 |
6,48
|
| Gyöngyösfalu |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
1 144 |
9,65
|
| Horvátzsidány |
község |
Horvátzsidány |
Kőszegi |
808 |
12,17
|
| Iklanberény |
község |
Bük |
Csepregi |
46 |
2,96
|
| Kiszsidány |
község |
Horvátzsidány |
Kőszegi |
87 |
4,93
|
| Kőszegdoroszló |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
243 |
9,65
|
| Kőszegpaty |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
208 |
12,25
|
| Kőszegszerdahely |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
459 |
7,37
|
| Lócs |
község |
Csepreg |
Csepregi |
128 |
5,13
|
| Lukácsháza |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
1 055 |
9,36
|
| Nemescsó |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
283 |
7,38
|
| Ólmod |
község |
Horvátzsidány |
Kőszegi |
101 |
3,66
|
| Peresznye |
község |
Horvátzsidány |
Kőszegi |
841 |
10,73
|
| Pusztacsó |
község |
Lukácsháza |
Kőszegi |
149 |
7,26
|
| Tormásliget |
község |
Csepreg |
Csepregi |
317 |
7,53
|
| Tömörd |
község |
Csepreg |
Csepregi |
282 |
15,36
|
| Velem |
község |
Kőszeg |
Kőszegi |
337 |
8,61
|
Története
A Kőszegi járás egy 20. század eleji térképen
A 20. század elején délkeletről a Szombathelyi járás, délnyugatról a Felsőőri járás, északnyugatról Alsó-Ausztria, északról Sopron vármegye Felsőpulyai járása, északkeletről pedig ugyanezen megye Csepregi járása határolta. A trianoni békeszerződés óta egykori területének nagyobb része Ausztria Burgenland tartományához tartozik, Magyarországi része pedig Vas vármegyéhez.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegyéhez tartozott, területe az 1910-es években 427,70 km² volt. Nyugati, döntően német anyanyelvűek által lakott mintegy kétharmad részét a trianoni békeszerződés 1920-ban Ausztriához csatolta, ahol legtöbb községét a Felsőőri, néhányukat pedig a Felsőpulyai járáshoz osztották be.
A Magyarországhoz tartozó rész Kőszeg-Felsőőri járás néven működött tovább, majd 1933 és 1937 között átmenetileg megszűnt, ekkor községei a Szombathelyi járáshoz tartoztak. 1938-ban újraszervezték Írottkői járás néven.
Az 1950-es megyerendezéskor idecsatoltak néhány községet az egyidejűleg megszüntetett Csepregi járásból, Sopron vármegyéből. Az 1950-es járásrendezés során valamennyi járás a székhelyére utaló nevet kapott, így a Kőszegi járás visszakapta korábbi nevét. Az első tanácstörvény időszakában, 1950 és 1954 között Kőszeg városa is a része volt. Ezután azonban nem működött már sokáig, a tanácsrendszerben az elsők között szüntették meg 1954-ben, és teljes egészében beolvasztották a Szombathelyi járásba.
Települései a trianoni békeszerződés előtt
A járásszékhely, Kőszeg nem volt a járás része, mivel rendezett tanácsú város volt.
Az 1910-es népszámláláskor a járás népessége 25 540 fő volt.
Források
