Lipótfalva-Kicléd

Lipótfalva-Kicléd (Loipersdorf-Kitzladen)
Evangélikus iskola és imaház
Evangélikus iskola és imaház
Lipótfalva-Kicléd címere
Lipótfalva-Kicléd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangközség
JárásFelsőőri járás
Alapítás éve1334
PolgármesterZimara Jürgen (SPÖ)
Irányítószám7411
Körzethívószám03359
Forgalmi rendszámOW
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
Terület15,9 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 01″, k. h. 16° 04′ 40″47.333611°N 16.077778°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 01″, k. h. 16° 04′ 40″47.333611°N 16.077778°E
Lipótfalva-Kicléd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipótfalva-Kicléd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lipótfalva-Kicléd (németül: Loipersdorf-Kitzladen) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Pinkafőtől 6 km-re nyugatra a régi magyar határ mellett fekszik.

A kataszteri közösségek Kicléd és Lipótfalva.[2]

Története

Lipótfalva

Lipótfalva alapítása a 13. század végére tehető, nevét valószínűleg alapítójáról, egy bizonyos "Luitpoldról" kapta. Első írásos említése 1334-ben „Lipotfalva” alakban történt, akkor a Köveskuti család birtoka volt. A 15. században a szalónaki uradalom részeként, Baumkirchner András birtokaként tűnik fel. 1527-ben I. Ferdinánd király szolgálataiért Batthyány Ferencnek adományozta és ezután a család birtoka maradt. 1532-ben elpusztította a török. Lakói 1580 körül evangélikusok lettek, de a 17. század első felében nagyrészt visszatértek a katolikus hitre. 1652-ben Lipótfalva Batthyány Ádám birtoka, katolikus lakossága a szomszédos Kicléd plébániájához tartozott. A megmaradt evangélikusok a türelmi rendeletet követően az alhói plébániához tartoztak. A századfordulón megindult az iskolai oktatás a faluban. Ekkor építették az iskola előtt álló fa haranglábat is. 1652 és 1726 között a stájer Rindmaul család zálogbirtoka volt. 1750-től a rohonci uradalomhoz tartozott. 1848-ban a jobbágyfelszabadítás elhozta a Batthyány családtól való függetlenséget a községnek. Az evangélikus iskola és imaház 1902-ben épült fel.

Vályi András szerint " LIPOLDFA. Loipersdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kiczládhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű. "[3]

Fényes Elek szerint " Loipersdorf (Lipotfa), német falu, Vas vármegyében, Pinkafőhöz nyugotra 1 1/2 óra, 263 kath., 425 ágostai lak., derék erdővel. F. u. gr. Batthyáni Gusztáv. Ut. p. Kőszeg. "[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Lipótfalva, stájerhatárszéli község, 137 házzal és 842 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Kiczléd, távírója Pinkafő. A faluban azelőtt üveggyár is volt, melyet később vashámorrá alakítottak át."[5]

Kicléd

Kiclédet a hagyomány szerint 850 körül Chezilo szláv herceg alapította és nevét is róla kapta. Első okleveles említése azonban csak 1334-ben történt „Kecel” alakban, amikor Köveskúti Pósa Pál volt a birtokosa. A feltehetően magyarok lakta településre később német telepesek érkeztek, mert 1455-ben már "Kitzlarn" néven említik és így szerepel az 1532-es urbáriumban is. A török 1532-ben elpusztította. 1527-től a Batthyányak birtoka, hatásukra 1580 körül lakói felvették az evangélikus vallást, de 1670-ben már a falu többsége rekatolizált. 1652-ben a Batthyányak a Rindmaul családnak adták zálogba és csak 1726-ban vették vissza.

Vályi András szerint " KICZLAD. Kiczlak, Kiczladen. Elegyes falu Vas Vármegy. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Stájer Országnak szomszédságában, határja síkos, és termékeny, réttye kövér, erdeje elég van."[3]

Fényes Elek szerint " Kiczlád, német falu, vas vmegyében, a szalónaki uradalomban, Stájerország szélén: 200 kath., 120 evang. lak., kath. paroch. templommal, hegyes, sovány határral."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kiczléd, stájer határszéli német község, 62 házzal és 395 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben van, távírója Pinkafő. Plébániája és kath. temploma 1689-ben már fennállott. Kegyura gr. Batthyány Iván."[5]

1910-ben Lipótfalvának 913, többségben német lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Kiclédnek 372, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig mindkét község Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának részei lettek. A két település 1955 után indult gyors fejlődésnek. 1971-ben Lipótfalvát és Kiclédet egyesítették. 1976-ban Lipótfalván felépült az új iskolaépület. A község új címerét 1996-ban fogadták el. 2002-ben 1260 lakosából 1201 német, 15 magyar, 8 horvát, 36 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei

  • Kicléd Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1844-ben épült.
  • Lipótfalva evangélikus imaháza 1902-ben épült a közepén toronnyal.

Jegyzetek

  1. ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
  3. ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk