Füzes települést 1221-ben említik először „Fuzes” alakban. 1297-ben „Fyuzes”, 1496-ban „Eghazasfyzes” néven szerepel a korabeli forrásokban. Vörösvár uradalmához tartozott.[1] A Vörösvári család birtoka volt, majd 1424-ben a sváb száramzású Ellerbachoké lett. Erdődy Bakócz Tamás érsek és kancellár 1499-ben, Ellerbach János halála után lett a falu birtokosa. 1517-ben unokaöccse Erdődy Péter lett a birtokos és később is a család birtokában maradt. 1529-ben és 1532-ben a települést elpusztította a török, ezután németekkel telepítették újra.
Egyházasfüzes - utcarészlet
Vályi András szerint „FŰZES. Egyházas Fűzes, Kirchfidis. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinka Miske mellett, ’s ennek filiája. Határja gazdag, réttyei jók, legelője elég, fája tűzre, és épűletre, első Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Egyházas-Füzes, (Kirch. Fidisch), német falu Vas vmegyében 428 kath. lak., paroch. szentegyházzal. F. u. gr. Erdődy György. Szombathelyhez 2 óra.”[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „Egyházas-Füzes lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 85, lélekszám 514. Postája Gyepü-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Kath. temploma 1770-ben épült. Birtokosa gróf Erdődy Lajos.”[4]
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
