PROFILPELAJAR.COM

	Hovárdos (Harmisch)
	A katolikus templom
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Gyepűfüzes településrésze
Járás	Gyepűfüzes
Alapítás éve	1680
Polgármester	Norbert Sulyok (ÖVP)
Irányítószám	7512
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	259 m
Terület	7,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 16° 23′ 02″47.147651°N 16.383798°EKoordináták: é. sz. 47° 08′ 52″, k. h. 16° 23′ 02″47.147651°N 16.383798°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hovárdos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hovárdos (németül: Harmisch, horvátul: Vardeš) Gyepűfüzes településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 25 km-re délkeletre, Szombathelytől 20 km-re délnyugatra a Rodlingbach völgyében fekszik.

Története

Hovárdos határában a Hohensteinmaißbergen már a település alapítása előtt termeltek ki mészkövet és több mészégető is működött itt. Az itt bányászott mészkövet később az egész vármegye területére szállították az építkezésekhez.

A települést horvátok alapították 1680-ban. 1773-ban "Hovardos", "Harmis", majd 1786-ban "Owardosch", "Harmisch" néven tűnik fel a korabeli forrásokban. A kis falut csaknem teljesen az Erdődyek erdei veszik körül, ez alól csak a Rodlingbach egy keletre nyíló kis völgyszakasza jelenti a kivételt.

Vályi András szerint "HOVÁRDOS HARMIS. Vas Várm. földes Ura G. Erdődi Uraság, fekszik Péterfához nem meszsze, és annak filiája."^[1]

Fényes Elek szerint " Hovárdos, Hamicz, horvát f., 194 kath. lak., sovány határral. F. u. gr. Erdődy, ut p. Szombathely."^[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Hovárdos, 32 házzal és 214 horvát és németajkú lakossal. Postája Gyepű-Füzes, távírója Német-Szt.-Mihály. Birtokosok az Erdődyek. " ^[3]

1910-ben 192, horvát, német és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Lakóinak kétharmada még 1934-ben is horvát anyanyelvű volt, csak a második világháború után érkezett jelentős számú német betelepülő. 1971-ben Gyepűfüzeshez csatolták.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1822-ben építették. Tornya 1831-ben épült. Fából készített Madonna-szobra a máriazelli kegyszobor másolata. 1967-ben és 1976-ban renoválták.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]