Szarvaslak

Szarvaslak (Rogašovci)
Szarvaslak látképe
Szarvaslak látképe
Szarvaslak címere
Szarvaslak címere
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSzarvaslak
Rangközségközpont
Alapítás éve1365
PolgármesterEdvard Mihalič
Irányítószám9262
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség3046 fő (2020. júl. 1.)[1]
Népsűrűség28,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Terület40,1 (2,95) km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′, k. h. 16° 02′46.800000°N 16.033333°EKoordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 16° 02′46.800000°N 16.033333°E
Szarvaslak község elhelyezkedése
Szarvaslak község elhelyezkedése
Szarvaslak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaslak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szarvaslak (korábban Rogasócz, szlovénül: Rogašovci, régen vendül Rotgašovci, németül: Reissen) falu és Szarvaslak község központja a Muravidéken, Szlovéniában.

Fekvése

Muraszombattól 30 km-re északnyugatra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén, a Lendva-patak partján, a szlovén-osztrák határ mellett fekszik.

A község (járás) települései

Szarvaslakon kívül Dióslak (Nuskova), Gedőudvar (Ocinje), Határfalva (Kramarovci), Hegyszoros (Sotina), Kismáriahavas (Fikšinci), Perestó (Pertoča), Rétállás (Ropoča), Seregháza (Serdica), Vasvecsés (Večeslavci) és Vízlendva (Sveti Jurij) falvak tartoznak a községhez.

Története

1365-ben még "Pezkfolua" néven említik először abban az oklevélben, melyben Széchy Miklós és testvére átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, viszont a király Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal, köztük Peszkfaluval, a mai Szarvaslakkal.[2]

A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Eredetileg "Rogasócz" néven szerepelt a térképeken. Fényes Elek a tótsági járásról is szóló könyvében Rotgacsócsként írja és 278 lakót említ, amelyből ketten evangélikusok voltak. A falu a vízlendvai templom fiókegyháza volt. A 19. században lett neve Szarvaslakra magyarosítva.

Vályi András szerint " ROGASOCZ. Tót falu Vas Várm. földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Györgyhöz közel, mellynek filiája, jeles javai vagynak, de határja sovány."[3]

Fényes Elek szerint " Rogasócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 200 lak."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Szarvaslak, Lendva menti község, 66 házzal és 413 r. kath. és ág. ev. vallású, vend és német lakossal. Postája helyben van, távírója Muraszombat. Határában fogják elvezetni a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútvonalat. Földesurai a Nádasdyak voltak."[5]

1910-ben 526, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.

1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia). 1941-ben a magyar hadsereg a német Wehrmachttal közösen foglalta el, 1945-től ismét Jugoszlávia része, ekkor a kollektív bűnösség nevében a környék német kisebbségét is elűzték.

1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szarvaslak is a része.

A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 278, az egész községnek 3399 lakója volt. 1991-ben még 358-an laktak itt.

A Mária-kápolna

Nevezetességei

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt torony nélküli kápolnája.
  • A faluban található ásványvízforrás és mész gyártásával is foglalkoznak, a környező hegyvidék ugyanis rendelkezik ezen ásványi anyagokkal.

Jegyzetek

  1. ↑ "Prebivalstvo po starosti in spolu, občine, Slovenija, polletno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 18.)
  2. ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. (Budapest, 1890)
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Források

További információk