A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 180 fő, népsűrűsége pedig 60 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozott hozzá.
A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.
Fekvése
Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Települései
| Település |
Rang
(2013. július 15.) |
Közös hivatal |
Kistérség
(2013. január 1.) |
Népesség
(2013. január 1.) |
Terület
(km²)
|
| Szentgotthárd |
járásszékhely város |
Szentgotthárd |
Szentgotthárdi |
8 787 |
67,73
|
| Alsószölnök |
község |
Alsószölnök |
Szentgotthárdi |
373 |
10,02
|
| Apátistvánfalva |
község |
Szentgotthárd |
Szentgotthárdi |
370 |
12,86
|
| Csörötnek |
község |
Csörötnek |
Szentgotthárdi |
902 |
20,53
|
| Felsőszölnök |
község |
Alsószölnök |
Szentgotthárdi |
584 |
23,56
|
| Gasztony |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
445 |
14,27
|
| Kétvölgy |
község |
Alsószölnök |
Szentgotthárdi |
97 |
6,28
|
| Kondorfa |
község |
Csörötnek |
Őriszentpéteri |
514 |
21,61
|
| Magyarlak |
község |
Csörötnek |
Szentgotthárdi |
790 |
7,62
|
| Nemesmedves |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
27 |
4,74
|
| Orfalu |
község |
Alsószölnök |
Szentgotthárdi |
65 |
6,94
|
| Rábagyarmat |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
806 |
16,79
|
| Rátót |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
306 |
7,27
|
| Rönök |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
417 |
17,22
|
| Szakonyfalu |
község |
Alsószölnök |
Szentgotthárdi |
360 |
11,19
|
| Vasszentmihály |
község |
Rátót |
Szentgotthárdi |
337 |
6,41
|
Története
A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.
Történeti adatai
Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
