PROFILPELAJAR.COM

	Bábolna (Bobâlna)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Nagyrápolt
Rang	falu
Községközpont	Nagyrápolt
Irányítószám	337366
SIRUTA-kód	90681
	Népesség
Népesség	413 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2 (2002)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	210 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 32″, k. h. 23° 07′ 49″45.875656°N 23.130254°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a román településről szól. Hasonló címmel lásd még: Bábolna (egyértelműsítő lap).

Bábolna (románul: Bobâlna, németül: Baboln) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

A Maros jobb partján, az Erdélyi-érchegység lábánál, Szászvárostól 9 km-re északnyugatra fekszik.

Neve Kiss Lajos szerint szláv eredetű. Először 1362-ben Babulna, majd 1390-ben Babolna alakban írták.

Hunyad vármegyei falu volt. A 15. század első felében a bulcsi apátság birtokolta. 1496-ban kenézét említették. A 17–19. században a Naláczi család birtoka.

Régen elsősorban boráról volt híres. Benkő József szerint a Plés-hegyen termett Erdély legjobb bora. Szőlőhegyein 1873-ban még 86 kataszteri hold állt művelés alatt, régi fajtái között a bábolnai kövért, a járdoványt és a királyszőlőt tartották számon. A borászatot a filoxérajárvány tette tönkre.^[1]

Református gyülekezete 1766-ban 13 férfiból és 20 nőből állt. 1877 és az első világháború között görögkatolikus esperesi székhely volt.^[2] Legnagyobb birtokosa 1909-ben az 5500 holdas Aurel Vlad volt.

1900-ban 962 lakosa volt, közülük 922 román és 32 magyar anyanyelvű; 675 ortodox, 242 görögkatolikus, 17 zsidó, 16 református és 11 római katolikus vallású.
2002-ben 524 lakosából 522 volt román nemzetiségű; 487 ortodox és 30 adventista vallású.

A volt Veress-kastély a 18. században épült. 1759-ben ide börtönözték be Sofronie de la Cioara szerzetest, aki sikeres mozgalmat indított Dél-Erdélyben a románság vallási uniója ellen. A kastély a két világháború között Aurel Vlad tulajdonában volt.
A falu patakjának völgye travertínó-képződményei miatt 12,5 hektáros területen védett. A patakon itt több vízesés és zúgó, a hegyoldalakban több barlang található. Ugyanitt ásványvízforrások is fakadnak, amelyek vizét a falu északi peremén három medence gyűjti össze. Nyaranként a település helyi jelentőségű fürdőhely.
Az 1702-ben elhunyt Naláczi István hunyadi főispán és felesége, Tornya Borbála síremléke.
Faerkélyes ortodox temploma a 19. században épült.

Itt született a 17. században Atanasie Anghel Popa görögkatolikus püspök.
Kazinczy Ferenc 1816-ban Naláczy István udvarházának vendége volt.
Itt született 1834-ben Veress Ignác szótárszerkesztő, a nagyszebeni állami főgimnázium igazgatója.

↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 122–23. o.
↑ Luminița Wallner-Bărbulescu: Zorile modernității. Episcopia greco-catolică de Lugoj în perioada ierarhului Victor Mihályi de Apșa. Cluj-Napoca, 149. o. és Sergiu Soica: Biserica greco-catolică din Banat în perioada anilor 1920–1944. Timișoara, 2011, 20. o.