1850-ben 476 ortodox vallású lakosából 456 volt román és húsz cigány nemzetiségű.
2002-ben 347 lakosából 346 volt román nemzetiségű; 343 ortodox vallású.
Története
1453-ban említette először oklevél, Boffal néven. 1479-ben Boholth néven Déva vára tartozékaként említették.
Hunyad vármegyei román falu volt.
Szulfátos-vasas, szénsavas ásványvizét 1882-től palackozták és Erdély-szerte árusították, fogyasztását gyomorbetegek és vérszegények számára ajánlották.[2] Népszerűségéhez hozzájárult, hogy a legközelebb fekvő városnak, Dévának, akkoriban nem volt megfelelő, egészséges ivóvize. 1895 körül a vállalkozás erős hanyatlásnak indult.[3] 1904-ben aztán az ásványvízforrások vizét felhasználva hideg tükörfürdőkből és meleg kádfürdőkből álló fürdőtelepet nyitottak.[4]