Határában a rómaiak követ bányásztak. Területén a 15–16. században több Bóz nevű falu feküdt: 1453-ból Magyarboz,1494-ből Thothboz,1518-ból Olaboz és Papboz bukkan fel az oklevelekben. 1733-ban 29 görögkatolikus család lakta, pappal. 1895-ben 11 639 szilvafát írtak össze benne.
Határában, a Cornetu-hegyen 1903-ban találtak márványt. A kitermelésére alakult társaság részvényeit főként belga befektetők vásárolták fel. A márványbánya ma is működik.
Népessége
1850-ben 440 lakosából 423 volt román és 17 cigány nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
2002-ben 486 lakosából 483 volt román és 2 magyar nemzetiségű; 477 ortodox és 6 római katolikus vallású.