Nevét a Kaján patakról vette. A Marosnémetivel szemben betorkolló patak ma is Kaján nevet visel (1910. tk: Caian); ezzel ma csak a Felsőkajanel (Căinelul de Sus) felől folyó főágát jelölik, régente azonban jobb oldali ágának mellékágát is így nevezték, amely Bezsán felett Alsókajanel területén torkollott a főágba (Györffy György 3: 295).
Története
Felsőkajanel nevét 1330-ban említette először oklevél v. Kayanfw... ultra Morusium formában, mint a Hermán nemzetségbeliek birtokát.
1330-ban a Hermán nemzetségbeliek osztozásakor fele Hosszúliget felével együtt Geche fia Jánosnak (a Makraiak ősének) jutott. Másik fele Máté fia László és Péter birtoka volt. Az Alsókajanelnél torkolló Kaján-patak forrásvidéke (Gy 3: 295).
1330-ban ville Kayanfw ... et Kayanthw, 1465-ben p. Kayan, 1499-ben p.
Kayanthew Hermán-nemzetség, 1330: megosztás: Kajánfőt János ispán (a Szentgyörgyiek és Szentgyörgyi Makraiak őse), Kajánfőt László magister (a Kerekegyházi Laczkfiak őse) kapta.
1733-ban Keinel, 1760–1762 között Koinyei, 1805-ben Kajanel, 1808-ban Kajanyel val., Kajánd h., Kalian g. alakban volt említve.
.jpg)
