PROFILPELAJAR.COM

	Kitid (Chitid)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Bosoród
Rang	falu
Községközpont	Bosoród
Irányítószám	337098
SIRUTA-kód	88485
	Népesség
Népesség	486 fő (2021. dec. 1.)
	Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 42′ 18″, k. h. 23° 03′ 59″45.704958°N 23.066304°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 18″, k. h. 23° 03′ 59″45.704958°N 23.066304°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kitid románul: Chitid, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Kalántól délkeletre, a Sztrigy mellékfolyója mellett fekvő település.

Története

A falu határában római villa maradványait tárták fel; a romániai műemlékek jegyzékében a HD-I-s-B-03171 sorszámon szerepel.^[1]

Kitid, Keted (Ketted < > kedd) nevét 1377-ben említette először oklevél kenezyatus villarum Olahalium Felkytid et Alkytid formában. Tehát ekkor már népes hely lehetett, mivel két ilyen nevű település is állt egymás közelében Alsó- és Felsőkytid néven. 1391-ben ville wolachales ... utraque Keted, 1515-ben p. Alsokethyd, Fewlsewkethyd, 1733-ban Titid, 1750-ben Fitit, 1760–1762 között Kitid, 1808-ban Kitid, 1913-ban Kitid néven volt említve.

1377-ben a 2 helység: Kitid és Aklos kenézségét - Lajos király jóváhagyásával – László erdélyi vajda Szentgyörgyi László fia Miklósnak és Zajk fia Péternek adta mint a hűtlen Kende és fiai birtokait. Később a Benczenczi, Arani ~ Porkoláb, Töreki, Rápolti, Macskási, Macskási Tárnok, Bélai, Váraskeszi Lépes, Korlátkői és a Bucsáni családok birtoka volt.

Az 1800-as években a Pallas nagy lexikona írta a településről: „kisközség Hunyad vármegye hátszegi járásában, 833 lakossal, 48 magyar, 741 oláh. Körjegyzői székhely, evangélikus református templommal, de a lelkész Magyar-Brettyéről jár át. Állami elemi iskola. A helység felett a református temetőnél római település nyomai, Zsidovin néven ismeretes. Jellegzetes fedélcserepek, építő téglák kerülnek napfényre. A rómaiak innen Kis-Oklos felé átjáró utat vezettek keletre a szászvárosi völgybe Városviz tábor helyükhöz. A vicinális út Kis-Oklostól a patak mentén a Fazarel tetőn érte el a vizválasztót s ugy lejtett Alsó- és Felső-Városviz közti castrumhoz. Kitidnél a római telep felett emelkedő Plesa-tetőn 1883 tavaszán aranykarikákat, rudakat túrtak ki a disznók tetradrachmákkal együtt. Kitid a magyarság egyik kis olvadozó oazisa.”

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.

1910-ben 843 lakosából 757 román, 173 magyar volt. Ebből 768 görög keleti ortodox, 55 református, 13 római katolikus volt.