Légrádtól 5 km-re északnyugatra a Dráva bal partján fekszik annak a helynek a közelében, ahol a Mura a Drávába ömlik. Ezt a területet sűrű tölgyerdők borítják, melyekről a falu a nevét kapta.
Története
A Mura és a Dráva szögében már ősidők óta élnek emberek. A folyók által közbezárt sűrű erdőkkel borított vizenyős vidék mindig menedéket és egyben megélhetést nyújtott az itt élőknek. A terület a folyók közelsége miatt évszázadokon át halászok, molnárok, sajkások és aranymosók kedvelt letelepedési helye volt. Az itt kitermelt fát részben helyben dolgozták fel, részben pedig vízi úton, később vasúton szállították Eszékig, illetve Magyarország más részeibe.
Határában állt egykor Újdombró várkastélya, melyet Hunyadi János építtetett a Cilleiekcsáktornyaiuradalmának területén. 1446-ban "Castellum Wydombo in districtu Mwrakwz" alakban említik először. 1451 körül "Castellum Wydombro inter Muram et Drawam noviter erectum" alakban szerepel egy oklevélben. 1451-ben a Cilleiekkel kötött békében Hunyadi Garai László nádornak, mint közvetítőnek adta át.[2] Valószínűleg ezt követően lerombolták. Nyoma sem maradt.
1660-ban a Dráva és Mura szögében Zrínyi Miklós a török ellen új várat épített, melyet Új Zriniumnak (Új Zrínyivárnak) nevezett el. 1664-ben a várat a török ostrom alá vette és Zrínyi segélykérelme ellenére Montecuccoli serege hagyta, hogy elfoglalja és lerombolja. Az ország akkori legkorszerűbb erődítményéből néhány nap alatt romhalmaz maradt. A vár a községgel átellenben a Mura bal partján a mai Őrtilos területén állt, helyét emlékkő jelöli.
1752-ben még láthatók voltak romjai, emlékét ma már csak a Zrínyi-szög helynév őrzi. Régészeti kutatása még várat magára.
A Zrínyiek 1691-ig voltak a település urai. Ezután a kincstáré lett. 1719-ben a király szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt. A falu fejlődésében egyedülálló elhelyezkedése fontos szerepet játszott. Különösen az 1828-ban alapított Újlaki-Hirschler Rt. működése volt nagy hatással a fejlődésére. A 19. század végén Alsódomborunak kórháza, gyógyszertára, kaszinója, több kézműves céhe működött, még 1950-ben is mintegy hatvan cipész dolgozott a településen.
A gazdaság mellett a Hirschler család számos építkezést végeztetett a faluban. A központban felépült a bolt, az iskola, a Zalai palota, a kórház épülete és a pompás park. 1857-ben iskolájában 200 diák tanult. A falu önkéntes tűzoltó egylete 1888-ban alakult.
Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1940-ben épült.
A településen még két kápolna is áll a Béke Királynőjének (1757) és Szent Flóriánnak (1932) szentelve.
Két oszlopa közül az egyiket a Szentháromság (1879), a másikat a Fájdalmas Krisztus (1790) tiszteletére állították.
A falu központjában épült a Zalán-ház historikus stílusú épülete.[3] A ház sarka le van vágva, hogy kövesse az utcai kanyarulatát. Az utcára néző homlokzatok reprezentatív formájúak és gipszből készült gazdag profilok tagolják őket. Tervezési jellemzőivel ez a 19. század második felének egyik gazdag családi háza.
Híres szülöttei
Somlyó Zoltán (1882–1937) költő, újságíró, műfordító.
_-_sredi%C5%A1te.1.jpg)
