A község nevét Szent György tiszteletére szentelt templomáról kapta, mely már több mint 260 éve uralja a vidéket. Nem állapítható meg pontosan, hogy ennek a templomnak az elődjére, vagy Tüskeszentgyörgy templomára vonatkozik-e János fődiakónus 1334-ből származó feljegyzése egy ezen a vidéken emelt Szent György templomról. Az első hiteles írásos említés György lapáthegyi pap feljegyzése 1501-ből ismert erről a plébániáról. A plébániát ezután Zrínyi Miklósnak a szigetvári hősnek 1563-ban kelt adománylevele is megemlíti. 1650-től a templom a latin nyelvű okiratokban a "S. Georgii supra chakturnia in Aquis" azaz a Csáktornya felett levő Viziszentgyörgy néven szerepel. Az 1660. évi egyházi vizitáció a plébániatemplomot Tavi-, vagy Viziszentgyörgynek nevezi. Leírja, hogy a szentély felett boltív, a hajó felett festett mennyezet található, a templomnak három oltára van, a torony az északi bejárat felett emelkedik, a sekrestye az északi oldalon áll, a templom tölgyfa zsindellyel fedett. A templom körül kiterjedt temető található. Az Ivan Leskovar zágrábi kanonok által 1698-ban készített feljegyzés szerint a plébánia híveinek száma 3300 volt. A Szent György oltáron kívül Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt oltárai voltak. Az 1747-es vizitáció szerint a templom közelében már egy lorettói kápolna is áll, a temető a templomot teljesen körbeveszi, a plébános és a káplán az új, náddal fedett parókián laknak. Az 1756-os vizitáció szerint a templom falai már nagyon rossz állapotban vannak. A mai templom Ivan Peroš plébános idejében 1756 és 1768 között épült fel.
A község területe a csáktornyai uradalom részeként 1546-ban I. Ferdinánd király adományából a Zrínyieké lett. Miután Zrínyi Pétert1671-ben felségárulás vádjával halálra ítélték és kivégezték minden birtokát elkobozták, így a birtok a kincstáré lett. III. Károly a Muraközzel együtt 1719-ben szolgálatai jutalmául elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek. 1791-ben gróf Festetics György vásárolta meg és ezután 132 évig a tolnai Festeticsek birtoka volt.
1910-ben 2199, 1941-ben 2846, 1991-ben 5279 lakosának nagy része horvát nemzetiségű. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a község 5279 lakosának több, mint 98 százaléka horvát nemzetiségű volt, magyarnak ketten vallották magukat.
A hozzá tartozó falvak lakosainak száma 2001-ben:
Bányahegy 451
Ferenchegy 328
Gyümölcshegy 893
Kedveshegy 460
Kerekhegy 395
Kismihályfalva454
Lapátfalva 947
Nyíresfalva 765
Oskolahegy 585
Nevezetességei
Szent György tiszteletére szentelt plébániatemploma a lapátfalvi részen található 1756 és 1768 között épült. 2007-ben megújították.
_-_centar.JPG)
