PROFILPELAJAR.COM

	Srednji Grahovljani
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Pakrác
Jogállás	falu
Irányítószám	34550
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	0 fő (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 29′ 53″, k. h. 17° 17′ 28″45.498000°N 17.291000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 53″, k. h. 17° 17′ 28″45.498000°N 17.291000°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Srednji Grahovljani falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pakráchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 35, közúton 47 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 14 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Kravarina-patak mentén fekszik.

Története

Grahovljani területe már ősidők óta lakott volt, hiszen a mai Donji Grahovljani határában a „Staro groblje” nevű helyen az erdőben ókori temető maradványai találhatók több mint 200 sírral. A sírok kelet-nyugati tájolásúak és sírkövek helyett felül háromszögletű köveket helyeztek rájuk. A sírok hovatartozása máig vitatott

Grahovljani település első írásos említése 1698-ban „Grahovlany” alakban 15 portával a török uralom alól felszabadított települések összeírásában történt.^[3] A 17. század végétől a török kiűzése után a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Ide Boszniából pravoszláv vlachok érkeztek. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Grahovliani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Grahovlyani” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Grahovlyani” néven összesen 82 házzal, 596 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] Az egységes Grahovljani településnek 1857-ben 600, 1910-ben 937 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1948-tól Srednji Grahovljani már különálló településként szerepel. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 16%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt volt. A horvát hadsereg az Orkan ’91 hadművelet második szakaszában 1991. december 20. és 27. között foglalta vissza. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	0	0	0	0	0	0	192	203	196	127	60	43	8	0

(1931-ig lakosságát az egységes Grahovljani részeként tartották nyilván. 1948-tól számít önálló településnek.)

Nevezetességei

Grahovljani Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomát 1746-ban építették. 1991-ben a délszláv háború során semmisült meg. A parókiához Dereza és Grahovljani falvak tartoztak.