Toranj (Velike)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Toranj (egyértelműsítő lap).
Toranj
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségVelike
Jogállásfalu
Irányítószám34330
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség137 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság265 m
Terület27,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″45.414000°N 17.593000°EKoordináták: é. sz. 45° 24′ 50″, k. h. 17° 35′ 35″45.414000°N 17.593000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Toranj falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Velikéhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 11, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 11 km-re délnyugatra, a Papuk-hegység déli lejtői alatt, a Pozsegai-medencében, Velikeolaszi és Krivaj között fekszik.

Története

Josip Buturac szerint a mai Toranj helyén már a középkorban is település állt, melyről azonban írásos forrás nem maradt fenn. 1702-ben feljegyzik, hogy középkori templomának és udvarházának romjai még látszottak. A templomból a torony különösen jó állapotban volt még, valószínűleg erről kapta mai nevét a település is. Mindent összevetve Buturac azt a következtetést vonta le, hogy a Toranj helyén állt középkori település Pribinjével volt azonos.[2] Pribinje neve 1251-ben Opos ispán feleségének Erzsébetnek a birtokai között fordul elő először. Plébániáját 1332 és 1335 között említi a pápai tizedjegyzék. 1443-ban Pozsega várának, 1488-ban Velike tartozékai között említik.[3]

A térséget 1532-ben szállta meg a török. A horvát katolikus lakosság áttért az iszlám hitre. A török uralom megszűntével a muzulmán lakosság Boszniába távozott, majd helyükre Boszniából érkezett katolikus horvátok települtek ide. 1698-ban „Toran” néven 6 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [4] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Thoran” néven látható.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Thoran” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Thoran” néven 16 házzal és 133 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] 1857-ben 93, 1910-ben 190 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai lakosságának 84%-a horvát, 5%-a német, 4%-a szerb, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2001-ben 173 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
93 104 106 146 194 190 232 269 289 287 301 248 198 197 181 173

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  3. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 688. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk