Szapnó

Szapnó (Sapna)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségCseglény
Jogállásfalu
Irányítószám34350
Körzethívószám(+385) 34
Népesség
Teljes népesség62 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság190 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 47″, k. h. 18° 01′ 41″45.363000°N 18.028000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 47″, k. h. 18° 01′ 41″45.363000°N 18.028000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Szapnó (horvátul: Sapna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 27, közúton 39 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északkeletre, a Krndija-hegység déli lejtőin fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. Határában a neolitikum kezdeti időszakában virágzott Starčevo-kultúra leleteit találták meg, de ókori lelőhely is található a területén. Szapnó már a középkorban is létezett. 1435-ben „Poss. Sapno” alakban 7 mardurinalis telekkel említik.[2] A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A török uralom idején a településre pravoszláv szerbek vándoroltak be.[3] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Szapna” néven lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. [4] 1702-ben 12, 1740-ben 19 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szapna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szapna” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sapina” néven 21 házzal, 195 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]

1857-ben 191, 1910-ben 302 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 6%-a horvát, 3%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 89%-a szerb, 6%-a jugoszláv, 4%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 77 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
191 213 176 198 261 302 322 354 237 255 241 220 180 139 90 77

Nevezetességei

Pravoszláv haranglába.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 293. oldal.
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 623. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 29. o.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk