PROFILPELAJAR.COM

	Striježevica
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34320
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	3 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	270 m
Terület	2,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 28′ 05″, k. h. 17° 30′ 18″45.468000°N 17.505000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 05″, k. h. 17° 30′ 18″45.468000°N 17.505000°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Striježevica (egyértelműsítő lap).

Striježevica falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 20, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főút és a Brzaja-patak mentén fekszik.

Története

A határában fekvő „Gromele” nevű régészeti lelőhely^[2] leletei alapján itt már az ókorban is éltek emberek. A régészeti lelőhely az azonos nevű magaslaton fekszik, ahol művelés közben már korábban is kerültek elő tégla és cseréptöredékek, vakolatdarabok és megmunkált kövek. A terület szakszerű bejárása során már kőfalak maradványait, faragott köveket, tetőcserepeket, freskódarabokat is találtak. A leletek egy a római korban itt állt villagazdaságra utalnak, melynek kiterjedésére és korára csak egy régészeti feltárás adhat választ.

Striježevica település már a középkorban is létezett, a közeli Kővár uradalmához tartozott. 1306-ban, 1369-ben, 1370-ben, 1435-ben és 1488-ban is említik. Eredeti neve „Crkvenik” volt, mely nevet nemcsak a településre, hanem Kővár környékére és a Brzaja-patak (a középkorban „Cherkvenig”) akkor még sűrűn lakott vidékére is használták. A név a szláv „crkva” (templom, egyház) főnévből ered és minden bizonnyal először 1334-ben említett középkori templomára és plébániájára utal. A mai település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. 1698-ban már „Sztrisevicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.^[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Stresevicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztresevicza” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sztresevicza” néven összesen 12 házzal, 100 ortodox vallású lakossal találjuk.^[5] 1857-ben 86, 1910-ben 166 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Iskoláját 1886-ban nyitották meg. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt, végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. 1991-ben teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során 1991 októberének elején foglalták el a JNA banjalukai hadtestének csapatai. A horvát hadsereg 123. pozsegai dandárjának egységei az Orkan ’91 hadművelet során 1991. december 16-án foglalták vissza. A szerb lakosság elmenekült. 2011-ben 9 állandó lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
86	102	100	92	137	166	153	171	102	134	151	124	101	88	7	9

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1774-ben épült. 1941-ben az usztasák rombolták le. A templomot többször próbálták újjáépíteni, de csak az 1980-as években sikerült egy valamivel kisebb templom alapjait lerakni. A hívek ezt szeretnék most felépítni. A leendő új templom helyén egy fakereszt áll, ahol minden évben Illés próféta ünnepén ma is összegyűlnek az emberek. A kereszten elhelyezett Szent Illés ikont a pozsegai Bruno Horvat ajándékozta és Đorđe Teodorović pakráci parókus szentelte fel.