Lukač (Kutjevo)

Lukač
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségKutjevo
Jogállásfalu
Irányítószám34335
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség115 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′ 37″, k. h. 17° 48′ 36″45.427000°N 17.810000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 37″, k. h. 17° 48′ 36″45.427000°N 17.810000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Lukač (1910 és 1991 között Požeški Lukač) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Kutjevohoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 15, közúton 18 km-re északkeletre, községközpontjától 6 km-re nyugatra, a Pozsegai-medence északi szélén, a Krndija-hegység lábánál fekszik.

Története

Lukač területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a kőkorszakban is lakott volt. Határában a Krndija-hegység déli lejtőin a „Bašćice” lelőhelyen a Starčevo-kultúra és a valamivel későbbi Sopot-Bicske kultúra településének nyomait találták. 1982-ben a falutól délkeletre fekvő „Kremenište” lelőhelyen sok mikrolit és kőgolyó került elő, melyek szintén kőkori településre utalnak.

Lukač település már a középkorban is létezett. 1413-ban „Lukach” néven tűnik fel először. 1427-ben nemesi névben található „Lokaach, Lokach, Lukachoch” formában. 1464-ben „Lokach”, 1493-ban „Lokacz” alakban említik. A Partasovczi, majd a Garai család birtoka volt. 1427-ben Lukacsovcziak vagy Lokácsiak a Partasovcziakkal együtt szerepelnek birtokosaiként.[2] A közeli településekkel együtt 1537 körül került török fennhatóság alá. A török uralom idején katolikus és muzulmán hitre áttért horvátok is lakták.[3] A település 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Lukacsi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4]

A török kiűzése után a muzulmán lakosság Boszniába távozott, helyettük Boszniából katolikus horvátok és pravoszláv szerbek érkeztek. 1702-ben 8, 1740-ben 14 ház állt a településen. A 18. század folyamán néhány szerb család települt be.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lukacs”néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lukacs” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lukach” néven 29 házzal, 181 katolikus és 6 ortodox vallású lakossal találjuk.[6] A 19. század végén és a 20. század elején szlovák családok érkeztek ide.

A településnek 1857-ben 138, 1910-ben 247 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 11%-a szlovák, 9%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 150 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
138 130 143 160 186 247 274 291 270 305 299 257 242 212 199 150

Nevezetességei

A falu közepén álló falazott harangláb 1959-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 392. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk