Kalinić

Kalinić
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPleterniceszentmiklós
Jogállásfalu
Irányítószám34310
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség62 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság185 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.305556°N 17.882500°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 20″, k. h. 17° 52′ 57″45.305556°N 17.882500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kalinić (1991-ig Kalenić, régi magyar neve Felsőszvinna) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 20 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re keletre, a Dilj-hegység északi völgyében, a Pozsegáról Diakóvárra menő főút mentén, Buk és Ruševo között fekszik.

Története

A települést a középkorban Felső-Szvinnának nevezték. Szvinna neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut.[2] Alsószvinna a mai Szvinnának, míg Felsőszvinna a Kalinićnak felel meg. A szvinnai birtok alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze. Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinić helyén feküdt.[3]

Szvinna 1698-ban „Szvilno” néven összesen 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török alóli felszabadulás után a bécsi kamara birtoka volt. A 18. század-ban 3-8 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornja Szvilna” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna vel. Kalenich (Gornya)” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna Gorna” néven összesen 8 házzal, 61 katolikus vallású lakossal találjuk.[6] A 19. században Morvaországból cseh nyelvű lakosság telepedett ide.

A településnek 1857-ben 46, 1910-ben 89 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 59 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
46 56 69 83 82 89 112 110 114 114 106 97 96 93 88 59

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 667. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk