PROFILPELAJAR.COM

	Filipovac
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Lipik
Jogállás	falu
Irányítószám	34551
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	336 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	1,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 25′ 12″, k. h. 17° 10′ 16″45.420000°N 17.171000°EKoordináták: é. sz. 45° 25′ 12″, k. h. 17° 10′ 16″45.420000°N 17.171000°E
	Sablon • Wikidata • Segítség

Filipovac falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Lipikhez tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 40, közúton 52 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 1 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Pakra jobb partján fekszik. Északról Prekopakra, nyugatról Klisa, délről Lipik határolja.

Története

A 19. század második felében keletkezett a pakráci uradalom területén a Jankovich család birtokán, akik magyar és német telepeseket hozattak ide az uradalom földjeinek megművelésére. A század végén Olaszország északkeleti részéről, főként a Dolomitok alatt fekvő Belluno környékéről olasz családok települtek be. A településnek 1880-ban 74, 1910-ben 403 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adati szerint lakosságának 43%-a német, 21%-a olasz, 18%-a magyar, 10%-a horvát, 5%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57%-a horvát, 15%-a olasz, 10%-a szerb, 6%-a jugoszláv, 5%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991 novemberében és decemberében súlyos csaták folytak itt a Lipik és Pakrác felszabadítására irányuló harcokban. Lipiket december 6-án szabadították fel a horvát erők. 2011-ben 373 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	74	267	363	403	389	350	349	395	437	482	521	493	418	373

Nevezetességei

A Szent Megváltó tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját a 19. század végén, vagy a 20. század elején építették. A délszláv háború során 1991 őszén a megszálló szerb erők súlyosan megrongálták. Ma teljesen felújítva áll a település központjában.

Gazdaság

A pakráci vállalkozó Lavoslav Šrenger 1886-ban tégla és cserépgyár építésébe kezdett a településen, melyet 1897-ben és 1906-ban bővített. Ezzel vette kezdetét a tégla és cserépgyártás helyi hagyománya.