Drškovci

Drškovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsega
Jogállásfalu
Irányítószám34000
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség351 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 17° 38′ 58″45.326389°N 17.649444°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 35″, k. h. 17° 38′ 58″45.326389°N 17.649444°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Drškovci falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.

Fekvése

Pozsegától 2 km-re nyugat-délnyugatra, a Pozsegai-medence szélén, az Orljava jobb partján, a Pozsegáról Pakrácra és Nova Gradiškára vezető főúttól délre fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1443-ban „Dreskolcz”, 1444-ben és 1446-ban „Droskowcz”, 1500-ban és 1506-ban „Dreskoucz”, illetve „Drezkolcz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] A török uralom idejében muzulmán hitre áttért horvátok lakták. Musztafa Csemanovics pozsegai birtokosnak saját majorja, vagy allódiuma volt a településen. Az 1545-ös török defterben mint pozsegával szomszédos település szerepel.[3] A török kiűzése során a muzulmán lakosság elmenekült, helyükre később katolikus horvátok érkeztek. 1698-ban „Derskovczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] A török uralmat követően a pozsegai uradalomhoz tartozott. 1702-ben 4, 1760-ban 9 ház állt a településen. Házai kezdetben csak a Pozsegai-hegység lábánál álltak. Később a falu a hegységtől távolabb, a városba vezető út felé terjeszkedett.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Derskovacz” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Derskovczy” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dershkovczi” néven 11 házzal, 95 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]

1857-ben 95, 1910-ben 180 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát, 7%-a szerb nemzetiségű volt. A településnek 2001-ben 411 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
95 103 98 114 143 180 169 176 186 192 233 249 298 378 386 411

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 131. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk