Gradski Vrhovci

Gradski Vrhovci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségPozsega
Jogállásfalu
Irányítószám34000
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 01″, k. h. 17° 38′ 17″45.300278°N 17.638056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gradski Vrhovci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gradski Vrhovci (1981-ig Vrhovci Gradski) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pozsegához tartozik.

Fekvése

Pozsegától 5 km-re délnyugatra, a Pozsegai-hegység északi völgyében, a Vučiak-patak partján fekszik.

Története

A korabeli írásos dokumentumok szerint Vrhovci település már a középkorban is létezett. 1444-ben „Verhowcz”, 1500-ban és 1506-ban pedig „Werhowcz”, illetve „Wethowcz” alakban találjuk. Pozsega várának uradalmához tartozott.[2] Megemlíti az 1545-ben kelt első török defter is. Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma volt. A török uralom idején a katolikus horvátok mellé Boszniából pravoszláv szerbek települtek be. Az eredeti lakosság zöme a török uralom végével kihalt, vagy elvándorolt, csupán két család utódai élnek még ma is itt. A 18. század folyamán új szerb és horvát lakosság települt be két települést alakítva ki. Az egyik a Gradski jelzőt kapta, míg a pravoszláv templom körül kialakult település neve Crkveni Vrhovci lett. Később a két települést együtt Varoški Vrhovcinak nevezték.[3]

1698-ban „Verhovczi” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1702-ben 19, 1760-ban 20 ház állt a településen.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Verbovczi” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Verbovci” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Verhovczi” néven 28 házzal, 15 katolikus és 200 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]

A településnek 1857-ben 286, 1910-ben 402 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 84%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 46 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
286 323 302 350 367 402 382 211 175 192 189 139 108 83 57 46

(1857 és 1921 között Varoški Vrhovci néven a mai Crkveni Vrhovci lakosságával együtt.)

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
  4. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  5. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 731. o.
  6. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 30. o. Buda, 1829.
  7. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  8. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

További információk