Koprivna (Bresztovác)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Koprivna (egyértelműsítő lap).
Koprivna
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyePozsega-Szlavónia
KözségBresztovác
Jogállásfalu
Irányítószám34320
Körzethívószám(+385) 33
Népesség
Teljes népesség2 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság245 m
Terület7,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 28′ 59″45.386000°N 17.483000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 10″, k. h. 17° 28′ 59″45.386000°N 17.483000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Koprivna (1910 és 1981 között Koprivna Požeška) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 16, közúton 17 km-re, községközpontjától légvonalban 10, közúton 11 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Psunj-hegység lejtőin, a Rudinska- és az Oraši-patak összefolyásánál fekszik.

Története

A középkorban nemesi birtokként 1380-ban („Kopprinna”) és 1506-ban („Kwprina”) is említik. Részben a rudinai bencés apátságé volt, részben Podvers(i)a várához tartozott.[2] Valószínűleg a középkori településnek a maradványait őrzik a határában található „Grančine” régészeti lelőhely középkori leletei. A helyiek által „Turska gradinának” nevezett középkori lelőhelyen vélhetően egykori erődítmény romjai találhatók. A falunak török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak, majd Boszniából érkezett pravoszláv vlachok telepedtek meg itt. 1698-ban „Koprivnicza” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[3] Az első katonai felmérés térképén „Dorf Koprivna” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Koprivna” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Koprivna” néven 19 házzal és 140 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] 1857-ben 125, 1910-ben 419 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 45%-a magyar, 4%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 7 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
125 143 131 223 365 419 271 283 164 178 140 106 95 70 8 7

Nevezetességei

A temetőben álló, Kisboldogasszony tiszteletére szentelt ortodox temploma[8] eredetileg középkori épület, amelyet a 18. században barokk stílusban építettek át. Az egyhajós templom téglalap alaprajzú, kissé keskenyebb félköríves apszissal. A hajó fadongaboltozatos, a szentély pedig falazott félkupola, melyet sekélyen profilozott bordák tagolnak, amelyek felül összekapcsolódnak és az egész szentélyen végigfutó koszorún nyugszanak. A déli homlokzaton a portált félköríves profilozás és két ablak keretezi. A templomot nyeregtető, a szentélyt ívelt tető borítja. Az alacsony négyzet alakú fa harangtornyot barokk toronysisak borítja.

„Grančine” és „Turska gradina” középkori régészeti lelőhelyek.

Jegyzetek

  1. ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
  2. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
  3. ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
  4. ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 334. o.
  5. ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829.
  6. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  7. ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
  8. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1249.

Források

További információk