PROFILPELAJAR.COM

	Halápfalva (Apševci)
	A központ a Szent Illés templommal
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Csótnémeti
Jogállás	falu
Irányítószám	32246
Körzethívószám	+385 032
	Népesség
Teljes népesség	203 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 04′, k. h. 19° 04′45.066667°N 19.066667°EKoordináták: é. sz. 45° 04′, k. h. 19° 04′45.066667°N 19.066667°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Halápfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Halápfalva^[2] (horvátul: Apševci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 31, közúton 35 km-re délre, községközpontjától 8 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Báza (Bosut) bal partján, a szerb határ közelében fekszik.

Története

A település már a középkorban is létezett. 1323-ban „Villa Halaphfolua” alakban említik Károly Róbert király oklevelében, melyben megengedi, hogy Dombói Miklós valkómegyei birtokrészét File fia Miklósnak hagyományozza.^[3]^[4] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1688-ig volt török uralom alatt. A hosszú török uralom emléke, hogy a faluban és környékén még ma is sok török eredetű szót (kapija, avlija, pendžer, sokak, komšija, čiviluk stb.) használnak.

A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. 1738-ban lakói az innen két óra járásra keletre fekvő kisfaludi plébániához tartoztak. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Absevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Abssevcze” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Abshevcze” néven 50 házzal, 236 katolikus és 22 ortodox vallású lakossal találjuk.^[6]

A településnek 1857-ben 233, 1910-ben 404 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a horvát, 8%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 92%-a horvát, 5%-a szlovák nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság elmenekült, csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 305 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása^[7]^[8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
233	266	331	318	345	404	415	452	493	513	513	524	466	444	368	305

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei

Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült. A felsőlipóci plébániához tartozik. 1991. november 6-án a szerbek ágyúkból és tankokból kilőtt gránátokkal tornyát lerombolták, mely a tetőzetre dőlt. A teljes berendezés megsemmisült. A háború után újjáépítették.

A falu közepén az iskola és a templom között egy régi határőr őrház volt, amely a múlt század közepén körülbelül 1 méterrel volt a talajszint felett, valószínűleg a Száva folyó nagy áradásai miatt. A 6 x 5 méter méretű épület egy szobából állt, kis ablakokkal. Falai vesszőfonatból készültek, pelyvával kevert sárral tapasztva, mésszel fehérre meszelve. Nagyon romlott állapota miatt a háború után lebontották.