Gájalja

Gájalja (Posavski Podgajci)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségDrenóc
Jogállásfalu
Irányítószám32258
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség883 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság83 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 18° 49′ 12″44.910000°N 18.820000°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 18° 49′ 12″44.910000°N 18.820000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gájalja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gájalja (horvátul: Posavski Podgajci) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Drenóchoz tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 46, közúton 67 km-re délre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, az ún. Cvelferija területén, a Száva bal partjának közelében, a Zsupanyáról Gúnyára menő út mentén fekszik.

Története

A falu területe már az ókorban lakott volt. A római korban itt haladt át a Poetovioból (Ptuj) Mursán (Eszék) át Sirmiumba (Szávaszentdemeter) vezető fontos római kereskedelmi és hadiút, melynek a falu közelében északnyugatra volt a „Berebis” (más forrásokban „Vereis”) nevű útállomása. Berebist már a híres római útvonaltérkép a Tabula Peutingeriana is ábrázolja.[2] Erről a lelőhelyről a zágrábi régészeti múzeumban két, nagyon fontos leletet is őriznek. Az egyik egy miniatűr bronz Minerva mellszobor, a másik pedig egy 3 és fél cm-es bronz női fej.[3]

A középkori Gájalja 1387-ben bukkan fel írásos forrásban „Possessio Gayalya” alakban Mária királynő oklevelében, melyben a hűtlen Horvátiak birtokait híveinek a Garaiaknak adja.[4] 1478-ban „Podgaycz” alakban praediumként találjuk Mátyás királynak Ország Mihály nádor oklevelét megerősítő oklevelében.[5] A török 1536-ban szállta meg a vidékét és 1691-ig volt török uralom alatt. A 18. század elején Boszniából érkezett katolikus sokácok települtek ide be. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. 1719-ben megalapították a drenóci plébániát, melynek Gájalja is a része lett. 1729-ben Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi püspök egyházlátogatásakor 110 lakosa volt.

A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Bródi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. 1808-ban a határőrezred újonnan alakított 12. Drenóci századához került. Azóta nevezik az egykori 12. század területét Cvelferijának.[6] A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Podgaicze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgajcze” néven szerepel.[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgaicze” néven 108 házzal, 546 katolikus vallású lakossal találjuk.[8] A 19. század végén német, magyar és szlovák családok vándoroltak be, de jöttek likai és dalmáciai horvát és szerb családok is.

A településnek 1857-ben 678, 1910-ben 1071 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanyai járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 2%-a német, 1-1%-a magyar és szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falu állandó szerb fenyegetettségben élt, de a harcok végül nem érintették. A falunak 2011-ben 1255 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[9][10]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
678 861 950 1.030 1.281 1.071 1.050 1.101 1.176 1.386 1.623 1.682 1.584 1.518 1.568 1.255

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1851-ben épült. Építésének 160. évfordulóján 2011-ben helyezték el a homlokzatán a tűzoltók védőszentjének Szent Flóriánnak és a földművesek védőszentjének Szent Izidornak a szobrait.

Oktatás

A településen a „Davorin Trstenjak” általános iskola működik

Sport

Az NK Posavac Posavski Podgajci labdarúgóklubot 1930-ban alapították. A csapat ma a megyei 1. ligában szerepel.

Egyesületek

DVD Posavski Podgajci önkéntes tűzoltó egyesület

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)