PROFILPELAJAR.COM

	Bábafalva (Bapska)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Újlak
Jogállás	falu
Irányítószám	32235
Körzethívószám	+385 (0)32
	Népesség
Teljes népesség	658 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 11′ 49″, k. h. 19° 15′ 43″45.197000°N 19.262000°EKoordináták: é. sz. 45° 11′ 49″, k. h. 19° 15′ 43″45.197000°N 19.262000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bábafalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bábafalva (egyértelműsítő lap).

Bábafalva (horvátul: Bapska) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Újlak község része.

Fekvése

A Nyugat-Szerémségben, Újlaktól légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, a Duna fölötti löszhátság egyik völgyében fekszik, a jelenlegi szerb-horvát határ közelében.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskor óta folyamatosan lakott. Az itteni neolitikumi település az 1870-es évek óta ismert, amikor Mato Epner falusi tanár meglátogatta a települést a diákjaival, ahol anyagot gyűjtött és a leleteket elküldte Zágrábba, az akkori Nemzeti Múzeumba (ma Régészeti Múzeum). A falutól délre fekvő, a környezetéből 10 méterre kiemelkedő „Gradac” nevű lelőhelyen^[2] többször is végeztek régészeti feltárásokat. Az első szakszerű kutatást Dr. Josip Hoffiller végezte a település keleti lejtőjén 1911-ben, ám a feltárás volumene kisebb volt és tudomásunk szerint nem érték el a legrégebbi rétegeket. Utána a helyet prof. Robert Rudolf Schmidt, a híres német régész (a Tübingeni Egyetem tanára, a híres vučedoli galamb felfedezője) kutatta, aki a Vučedolban végzett ásatások után érkezett ide és saját kezdeti elképzelései ellenére több alkalommal is dolgozott a helyszínen a második világháború kitöréséig. Ezek során egy történelem előtti település maradványait tárták fel, mely a kőkorszaktól fogva az újkőkorszakon, a bronzkoron át a vaskorig lakott volt. A történelmi kultúrák közül a középső neolitikumi Sopot-kultúra és a vinča-tordosi kultúra, valamint a késő rézkori Baden-kultúra és vučedoli kultúra leletei, főként kerámiák kerültek itt elő. Rajtuk kívül találtak a kora középkorból, a 7. és 8. századból származó kerámiákat is, mely azt a feltevést látszik igazolni, hogy a települést a középkorig is folyamatosan lakták.

Egyike a térség legrégebbi településeinek: már a középkorban is említik a források mint Valkó vármegye egyik faluját. Első írásos említését az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzékben találjuk „Baba”, „Baka”, „Baaba” alakban a marchiai főesperesség területén.^[3] Ez azt jelenti, hogy a településnek ekkor már temploma és plébániája volt. 1398-ben „Bakafalua” néven találjuk abban az oklevélben, melyben 1398-ban Zsigmond király mint a hűtlenséggel vádolt Kükeiek birtokát Atya várának tartozékaként Maróti János bánnak adta.^[4] 1404-ben a boszniai káptalannak Maróti Jánost más hűtlen nemesek birtokaiba beiktató oklevelében szerepel „Babafalva” néven.^[5] Ugyanebben a formában szerepel 1471-ben, 1481-ben és 1482-ben is. Az atyai erősséghez tartozott. A török idők előtt magyar lakosságú település volt, az elnéptelenedő faluba később délszlávok költöztek. Múltja az újlaki vár sorsában osztozott. A település 1526-ban került török kézre és csak 1691-ben szabadult fel végleg. A török kiűzése után a vukovári uradalom része lett, majd Boszniából katolikus sokácok érkeztek. 1736-tól a falu földesura a német Eltz család lett.

Az első katonai felmérés térképén „Babzka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Babszka” néven szerepel.^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Babszka” néven 69 házzal, 368 katolikus vallású lakossal találjuk.^[7] A 19. század második felében az Eltz család hívására német, szlovák, magyar lakosság települt be a faluba.

A településnek 1857-ben 1090, 1910-ben 1642 lakosa volt. Szerém vármegye Sidi járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a horvát, 21%-a német, 7%-a szlovák, 3%-a szerb, 2%-a magyar, 1%-a szlovén anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide teljesen elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát, 2-2%-a szerb, szlovák és német nemzetiségű volt. 1991-ben a megszálló szerb csapatok elűzték a horvát lakosságot, akik csak hét év után térhettek vissza kifosztott házaikba. A falunak 2011-ben 928 lakosa volt.

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja ma hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Lakossága

Lakosság változása^[8]^[9]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.090	1.275	1.256	1.447	1.504	1.642	1.784	1.752	1.769	1.784	1.948	1.944	1.699	1.624	1.313	928

1991 Népszámlálás

Bábafalva/Bapska^[10]
1991
total: 1,624 Horvátok 1,478 (91,00%) Szerbek 33 (2,03%) Szlovákok 28 (1,72%) Németek 25 (1,53%) Jugoszlávok 16 (0,98%) Magyarok 5 (0,30%) Ruszinok 5 (0,30%) Macedónok 2 (0,12%) others 1 (0,06%) nondeclared 3 (0,18%) regional. dec. 1 (0,06%) unknown 27 (1,66%)

1910 Népszámlálás

Bábafalva/Bapska^[10]
Nyelv	Vallás
total: 1,642 Horvát 1,063 (64,73%) Német 348 (21,19%) Szlovák 115 (7,00%) Szerb 44 (2,67%) Magyar 41 (2,49%) Szlovén 20 (1,21%) Ruszin 9 (0,54%) others 2 (0,12%)	total: 1,642 Római katol. 1,579 (96,16%) Pravoszláv 46 (2,80%) Kálvinizmus 6 (0,36%) Keleti katol. 6 (0,36%) Evangélikus 3 (0,18%) Zsidó 2 (0,12%)

Nyelv

település	total	Horvát	Német	Szlovák	Szerb	Magyar	Szlovén	Ruszin	others
Bábafalva/Bapska	794	514	127	91	19	16	20	6	1
Novak	848	549	221	24	25	25	-	3	1

Vallás

település	total	Római katol.	Pravoszláv	Kálvinizmus	Keleti katol.	Evangélikus	Zsidó
Bábafalva/Bapska	794	765	20	5	3	1	-
Novak	848	814	26	1	3	2	2

Nevezetességek

A középkori Boldogságos Szűz Mária-temploma^[11] nemcsak a történelmi Valkó megye, de az egész Délvidék egyik legrégebbi műemléke. Már a 13. században is állt, de egyes feltételezések szerint egyes részei akár Szent István korában épülhettek. A régi templom a településtől délre, 1-1,5 kilométerre lévő temetőben található. Egyhajós, román-gótikus épület. Eredetileg román stílusú volt, melyet kétszer is meghosszabbítottak gótikus stílusban nyugati irányban. A nyugati homlokzaton alakították ki a gótikus kapuzatot. A 18. század elején barokk stílusban építették át. A 19. század első felében sekrestyével és átriummal bővítették. 1855-ben a homlokzat fölé harangtornyot építettek.

Oktatás

A településen az atyai általános iskola területi iskolája működik. Az iskola épületét a délszláv háború idején a jugoszláv katonai rendőrség használta. A háború után 2005-ben teljesen felújították.