Gergely (település)

Gergely (Mlaka Antinska)
Utcarészlet
Utcarészlet
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségValkótard
Jogállásfalu
Irányítószám32214
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség55 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 18° 46′ 08″45.379000°N 18.769000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 44″, k. h. 18° 46′ 08″45.379000°N 18.769000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gergely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gergely (horvátul: Mlaka Antinska, 1880-tól 1900-ig Grgelj, 1910-ben Mlaka) falu Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Valkótardhoz tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 18, közúton 27 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Nyugat-Szerémségben, a Vuka (Valkó) bal partján, Valkótard és Ant között fekszik ott, ahol a Gergely-csatorna a Vukába torkollik. Egyetlen utcája a Glavna ulica.

Története

A település valószínű első írásos említése „Gergerfalwa” alakban V. László magyar király 1455. április 24-én kiadott oklevelében történt, melyben harapkói Bothos Endre örököseit megerősíti valkó, szerém, bács, arad és csanád megyei birtokaikban.[2] 1487-ben az aranyani Józsa család birtokában is említenek egy „Gergelfalwa” nevű települést, melyet Csánki Dezső valószínűsít, hogy a Valkótard melletti Gergely nevű pusztának felel meg.[3]

A 19. században Ant falu szőlőültetvényei voltak ezen a helyen. A település a század második felében Gergely néven keletkezett. 1890-ben 23, 1910-ben 24 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a horvát, 50%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A településnek 2011-ben 77 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 23 44 24 15 96 175 178 165 149 121 126 88 77

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Jegyzetek

Források

  • A község hivatalos oldala (horvátul)
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

További információk