PROFILPELAJAR.COM

	Szegfalu (Mirkovci)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Vinkovce
Jogállás	falu
Irányítószám	32240
Körzethívószám	+385 032
	Népesség
Teljes népesség	2731 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 16′ 14″, k. h. 18° 51′ 02″45.270563°N 18.850499°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 14″, k. h. 18° 51′ 02″45.270563°N 18.850499°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Szegfalu (horvátul: Mirkovci, szerbül: Мирковци) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Vinkovcéhez tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 14, közúton 21 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re délkeletre, a Nyugat-Szerémségben, a Szlavóniai-síkság keleti részén, a Báza bal partján, a Zágráb-Belgrád vasútvonal mentén fekszik. Vasútállomása van. A településhez tartozik Monostormilvány.

Történet

A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A falutól 6 km-re délnyugatra fekvő „Trbušanci” nevű lelőhelyen,^[2] egy a Bosut folyó által három oldalról körülölelt enyhe magaslaton 2008-ban végzett terepbejárás során őskori kerámiatöredékek, mikrolitok, szövőszékhez használt nehezékek kerültek elő. A falutól 1,5 km-re nyugatra a Vinkovce – Gunya, és a Vrapčana – Szegfalu vasútvonal, valamint Panonska utca között a szántóföldön bronzkori, ókori és középkori leleteket találtak.^[3]

A falu a középkorban is létezett. 1401-ben „Zwgfalw” néven Berzétemonostor tartozékaként szerepel abban a Zsigmond király által kiállított oklevélben, melyben monostori Berzéte Miklós örökös nélküli elhalálozása esetére monostori és valkómegyei birtokait a Garaiaknak hagyományozza.^[4] 1409-ben „Zegfalw” alakban Szentszalvátor tartozékaként a Szentszalvátori család birtokai között említik.^[5] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg, és 1687-ig török uralom alatt állt. Lakossága a török hódítás idején elpusztult, vagy elmenekült.

A török kiűzése után Lika, Dalmácia, Baranya és Bácska térségéből érkező pravoszláv szerb telepesek népesítették be, akik a Mirkovci nevet adták a falunak.^[6] Már 1733-ban Mirkovci körülbelül 80 lakosú volt, egy évvel később pedig több mint 60 fő volt itt, főleg szerb családok. 1745-től megkezdődött a katonai határőrvidék szervezése. 1753-ban a település a Bródi határőrezred igazgatása alá került. 1800 körül az addigi faházak helyett a katonai parancsnokság engedélyével téglából épült házak épültek. Az itteni határőrök a Habsburg Birodalom minden csataterén harcoltak.

Az első katonai felmérés térképén „Mirkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mirkovcze” néven szerepel.^[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mirkovcze” néven 182 házzal, 4 katolikus és 962 ortodox vallású lakossal találjuk.^[8] 1873-ban megszüntették a katonai igazgatást és 1881-ben Mirkovcét is a polgári Horvátországhoz csatolták.

1857-ben 861, 1910-ben 1215 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a szerb, 10%-a horvát, 3-3%-a horvát és magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941–1945 között a Független Horvát Államhoz tartozott, majd ismét Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-ben lakosságának 73%-a szerb, 17%-a horvát, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 1991-től a független Horvátország része. A horvátországi háború idején Szegfalu és a hozzá tartozó Monostormilvány a szerb félkatonai erők egyik erőssége volt. A szerb félkatonai erők a jugoszláv hadsereg hathatós támogatásával innen támadták a szomszédos Vinkovcét, melyet a horvát erők védtek. A horvát fennhatóság csak 1998-ban állt teljesen helyre. A településnek 2011-ben 3283 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása^[9]^[10]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
861	971	1.198	1.169	1.198	1.215	1.219	1.314	1.414	1.655	2.121	2.499	2.940	3.233	2.673	3.283

Gazdaság

A településen hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma.^[11] A templomot 1804 és 1813 között Mihael Mazinger tervei szerint építették. Az elmúlt két évszázadban háromszor restaurálták, először 1912-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia alatt, majd 1975-ben a Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság idejében és végül 1993-ban a horvát függetlenségi háború alatt, amikor Mirkovci a szerbek által kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság része volt és előzőleg a templomot gránáttalálat érte. A templom 27 méter hosszú és 12 méter széles, belső magassága 10 méter. A 28 méter magas harangtoronyban 4 harang van. Ikonosztázát közvetlenül a templom megépítése után Petar Čortanović ikonfestő mester festette. Ez azt ikonosztázt 1932-ben eltávolították és a helyére ekkor került a 31 ikont tartalmazó új, melyet Josif Zorman akadémiai festőművész festett a neves szerb festőművész Uroš Predić instrukciói alapján.

Szent Pantaleon tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1910-ben épült. A templomot a szerémi szerbek Szent Panteleimon nyári ünnepén használják a szent megünneplésére. A templom telkén egy híres öreg hársfa áll. A templom a falu előtt, a D46-os főút mellett található, a falu mezőgazdasági területén. A templom építése előtt egy fából készült templom állt itt, amelynek építése a 17. században történt. A templom sárral tapasztott fából, paticsfalakkal készült, teteje náddal volt befedve. 15 kis ikon volt benne. Ezt a templomot egy még régebbi templom alapjaira építették. A szerbek korai ittlétét alátámasztja az 1641-ből származó, a szegfalvi temetőben található cirillbetűs emlékmű.

Kultúra

KUD Hrvatski Sokol kulturális és művészeti egyesület
Prosvjeta Mirkovci szerb kulturális egyesület

Oktatás

A település első iskoláját 1759-ben alapították. Az iskola az egyik első oktatási intézmény ezen a területen, aminek meglétét hivatalos dokumentáció is igazolja. Az első iskolában csak húsz tanuló volt és egy magánházban működött, mely a mai Emlékház helyén állt. Ezután egy ideig az 55-ös számú házban volt elhelyezve 1887-ig, amikor az iskolaépület jelenlegi jobb szárnyát felépítették. 1900-ban épült az önkormányzat épülete, amely 1959-ben az iskola bal szárnyává vált. A 20. század elején a tanulók száma tovább nőtt és a tanítás az elsőtől a negyedik évfolyamig zajlott. 1959-ben az iskola hivatalosan is nyolc évfolyamos iskolává vált, hét osztályban 245 tanulóval, az oktatószemélyzet hét tanárból állt. A hely hiánya miatt az iskolát ugyanabban az évben felújították. Az iskolaépület későbbi átalakításai 1969-ben, 1992-ben, utoljára pedig 2006-ban történtek. Az iskolában 2006-ban jelentős korszerűsítések történtek. Bútorokat vásároltak és bevezették a központi fűtést. Az udvaron lugast építettek és egy kis parkot alakítottak ki. Ugyanebben az évben az iskola a nagy tudós születésének 150. évfordulóján megváltoztatta nevét Nikola Tesla Általános Iskolára. 2012 decemberétől 2019 júniusáig új iskolaépület építése történt az iskola udvarán. A 2019/20-as tanévben a hallgatók már az új iskolaépületben járnak órákra, amelyek jobban megfelelnek a gyermekek oktatási követelményeinek. Jelenleg (2020) is folynak a munkák a régi iskolaépületen, amelyet felújítás után összevonnak az új épülettel.

Sport

A település labdarúgócsapatai:

NK Hrvatski Sokol Mirkovci. A klubot 2003-ban alapították. A csapat jelenleg (2020) a megyei 3. ligában szerepel.
NK Hajduk Mirkovci. A klubot 1929-ban alapították. A csapat 2017-ben a megyei 3. ligában szerepelt.