PROFILPELAJAR.COM

	Miklósevce (Mikluševci)
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Község	Tomtelke
Jogállás	falu
Irányítószám	32238
Körzethívószám	+385 032
	Népesség
Teljes népesség	265 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	108 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 15′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″45.252000°N 19.086000°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 07″, k. h. 19° 05′ 10″45.252000°N 19.086000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Miklósevce témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Miklósevce (horvátul: Mikluševci, ruszinul Миклошевци, ukránul: Мiклушевці) ruszin nemzetiségű falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Tomtelkéhez tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 13, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re északra, a Nyugat-Szerémségben fekszik.

Története

A település feltehetően már a középkorban is létezett, de ezidáig nem sikerült azonosítani a korabeli oklevelekben említett egyetlen településsel sem. Az azonban tudható, hogy ez a vidék a török uralom előtti időszakban sűrűn lakott volt, sok kisebb falu feküdt a területén. Gjuro Szabo neves horvát történész szerint Mikola castruma, a mai Mikluševcinél lehetett.^[2] Megjegyzendő, hogy Csánki Dezső Mikolát a mai Boró közelébe helyezi.^[3] A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg ezt a vidéket és 1691-ig volt uralma alatt. A felszabadító harcok során a környék teljesen elnéptelenedett.

A kiürült területre 1700 körül az udvari kamara pravoszláv vlachokat telepített. Ezt követően Baranyából a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) elől menekülők érkeztek. Miklósevcének 1756-ban 31 pravoszláv háza és egy Szent Miklósnak szentelt fatemploma volt. Valószínűleg erről a templomról kapta a mai nevét. A templomot 1758 és 1766 között falazott formában teljesen újjáépítették. A faluban 1825-ben megnyílt az első népiskola. A 19. század közepén, 1850 körül részben Miskolc környékéről, részben az Északkeleti-Kárpátok vidékéről görögkatolikus ruszinok vándoroltak be a faluba és felépítették a Kisboldogasszonynak szentelt templomukat. A ruszinok jelentős része magyar vezetékneveket viselt. 1880-ban már a görögkatolikus lakosság volt többségben. A 712 lakosból 467 volt görögkatolikus, 227 volt pravoszláv, 11 volt római katolikus és 7 volt zsidó vallású.^[4]

Az első katonai felmérés térképén „Mikloschevcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklossevcze” néven szerepel.^[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mikloshevcze” néven 82 házzal, 6 katolikus és 558 ortodox vallású lakossal találjuk.^[6]

A településnek 1857-ben 608, 1910-ben 800 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 75%-a ruszin, 18%-a szerb, 3%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 73%-a ruszin, 11%-a szerb, 7%-a horvát, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut súlyos károk érték. A JNA támogatását élvező felkelő szerb csapatok 1991. október 8-án foglalták el a falut, melyet lakosságának nagy része elhagyott. A szerbek lerombolták a templomot, az iskolát, a kultúrházat, az óvodát, a kolostort és az önkormányzat épületét.^[4] A háború alatt a település 9 lakosa vesztette életét a haza védelmében. 1997. november 2-án hat évi megszállás után először látogathatta meg busszal egy csoport helyi lakos a megsemmisített falut és a temetőt. 2009. február 5-én a megyei bíróság háborús bűncselekmények tanácsa tizenkét személyt ítél el az itt elkövetett bűncselekmények miatt. A falunak 2011-ben 378 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása^[7]^[8]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
608	697	712	814	819	800	876	1.010	966	989	859	769	758	673	486	378

Nevezetességei

A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma a 19. század második felében épült.
Szent Miklós tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1758 és 1762 között épült a régi fatemplom helyén. A templom 19 méter hosszú és 7 méter széles, belső magassága 4,8 méter.^[9]
A falu északnyugati peremén található három út kereszteződésénél egy körülbelül 370 éves nyárfa áll. A fa átmérője 3,07 méter és feltételezik, hogy a török korszakban ültették még a mai település létrejötte előtt. Ma a fa a település szimbóluma.

Kultúra

A „Mikluševačko ljeto” (Miklósevcei nyár) a helyi ruszinok és ukránok kulturális fesztiválja. A fesztivált 2002 óta rendezik meg a kulturális egyesület szervezésében.
A KUD „Joakim Govlja” Mikluševci a falu kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesület gyermek, felnőtt és veterán folklórcsoporttal rendelkezik.