PROFILPELAJAR.COM

	Bogdánfalva (Bogdanovci)
	Római katolikus templom
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Vukovár-Szerém
Jogállás	községközpont
Polgármester	Juraj Mihajlović (HDZ)
Irányítószám	32000
Körzethívószám	+385 32
	Népesség
Teljes népesség	1545 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	98 m
Terület	51,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 20′, k. h. 18° 56′45.333333°N 18.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 20′, k. h. 18° 56′45.333333°N 18.933333°E
	Bogdánfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bogdánfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bogdánfalva (egyértelműsítő lap).

Bogdánfalva (horvátul: Bogdanovci) falu és község (járás) Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében.

A község (járás) települései

A községhez (járáshoz) Bogdánfalva mellett még Petróc (Petrovci) és Szvinyarevce (Svinjarevci) falvak tartoznak.

Fekvése

Vukovártól 5 km-re nyugatra, a Nyugat-Szerémségben fekszik.

Története

A területén található számos őskori lelőhely leleteinek tanúsága szerint itt már a kőkorszak óta laktak emberek. A „Velika Zlatara” lelőhely^[2] a falutól délkeletre, a Bogdánfalvi rét mellett található. Itt földművelés közben kőkorszaki és újkőkorszaki leletek, őskori házak nyomai, hamu, csontmaradványok, agyagtárgyak kerültek elő, melyek mind egykori településről árulkodnak. A „Voćnjak” nevű lelőhelyen, a falu északi részén, a Vuka (Valkó) völgye felett emelkedő magas teraszon a Vukovári múzeum munkatársai végeztek feltárásokat, melyek során a badeni, a kosztoláci és a vučedoli kultúrák leleteit találták meg, megerősítve az újkőkori ember itteni folyamatos jelenlétét. A falutól északnyugatra, a Vuka feletti magas teraszon fekvő „Gradina” nevű lelőhelyen^[3] kőkorszaki, újkőkorszaki és vaskori leletek mellett már középkori leletek is előkerültek. A lelőhely alatti völgyben hat halomsír is található. Időrendben a legkésőbbiek a „Dambovo” lelőhely^[4] leletei. A lelőhely a falutól 2 és fél km-re délkeletre, a Bogdánfalvi rét melletti hullámos területen található. Itt a késő római korból származó temető és középkori település maradványai kerültek elő. Az ókori település maradványai valószínűleg a középkori falu alatt vannak.

A középkori Bogdánfalvát 1329-ben „Bogdanfolva” alakban említik először a boszniai káptalan november 18-án kelt oklevelében, melyben a káptalan jelenti I. Károly magyar királynak, hogy Izsépi János fia István részére Márton bán fiát Miklóst Bogdánfalván megidéztette.^[5] 1337-ben „Bodugazunfolwa” néven találjuk a Csanád nemzetség ősi örökös birtokairól szóló osztálylevélben.^[6] 1438-ban „Bogdanfalwa”, 1481-ben „Bogdanowcz”, 1491-ben „Bodanowcz” néven említik a korabeli oklevelek. A mikolai várkastélyhoz tartozott, majd 1481-ben már a borói kastély tartozéka volt.^[7] A határában, vagy annak közelében, talán a mai Milkovce nevű dűlő környékén állhatott egykor Mikola vára, amely 1427 előtt Mikolai Mihályé volt. 1427-ben a Garaiaké lett, majd az 1440–41-es harcokban valószínűleg elpusztult. Temploma Szent Andrásnak volt szentelve. Pontos helye máig nem ismert.

A települést 1526-ban, a közeli Valkóvár eleste után foglalta el a török. A környék számos falva és erőssége elpusztult ekkor, de Bogdánfalva megmaradt. A török uralom idején 50 adózó portát számláltak benne. A térség 1691 körül szabadult fel a török uralom alól és a vukovári ferences atyák rögtön megkezdték lakosság lelki megújítását. 1742-ben a faluban kis fatemplom épült, melyet a Szent Kereszt Feltalálása tiszteletére szenteltek. A falu katolikus hívei a vukovári plébánia irányítása alá tartoztak és maga a falu is a vukovári uradalom része volt. Rövid ideig a Kuffstein, majd 1736-tól az Eltz család volt a birtokosa. Az 1784-es népességösszeírás 506 lakost talált itt, melyből 490 katolikus és 16 ortodox hívő volt.

Az első katonai felmérés térképén „Bogdanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Orolik” néven szerepel.^[8] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Orolik” néven 116 házzal, 62 katolikus és 547 ortodox vallású lakossal találjuk.^[9]

A településnek 1857-ben 614, 1910-ben 771 lakosa volt. Szerém vármegye Vukovári járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 61%-a horvát, 21%-a német, 15%-a magyar, 2%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. A második világháború végén a német lakosság nagy része elmenekült a partizánok elől. Az itt maradtakat a kommunista hatóságok kollektív háborús bűnösökké nyilvánították, minden vagyonuktól megfosztották és munkatáborba zárták. Az életben maradtakat később Németországba és Ausztriába telepítették ki. 1946-ban az ország más részeiről szállítottak ide elszegényedett horvát családokat, akik megkapták az elűzött németek házait. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 12%-a albán nemzetiségű volt. A vukovári csata során 1991. november 10-én foglalták el a szerb csapatok. Három hónapos ellenállás és 40 napos teljes körbekerítés után a védők letették a fegyvert. Bogdánfalva hősies védelmében 133 horvát és albán ember vesztette életét és ezek közül 24-et még mindig keresnek. A megszállás 7 évig tartott, ezalatt a falut teljesen lerombolták. A lakosság 1997-ben térhetett vissza, a házak újjáépítése pedig 1998 tavaszán kezdődött meg a Duna-régió békés reintegrációját követően. A településnek 2011-ben 710 lakosa volt.

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság és az állattenyésztés. További cél a turizmus fejlesztése különös tekintettel a táj szépségére, a hagyományos népi építészet megőrzött házaira, valamint lehetőségek szerint a vadászati és halászati turizmusra. A vidékfejlesztés a térség sajátosságainak, az etnikai értékek, a kulturális és műemléki örökség ápolását jelenti.

Népessége

Lakosság változása^[10]^[11]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
614	690	716	786	808	771	805	753	752	820	939	907	1.026	1.113	803	710

2001-ben 803 lakosa volt. A községnek (járásnak) ugyanebben az évben 2366 lakosa volt, melyek közül 1266 fő horvát, 550 ruszin, 241 szerb, 175 ukrán volt. A magyarok száma 9 fő volt.

Nevezetességei

Szent Leopold Mandić tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2000 és 2002 között épült a régi, 1782-ben épített templom helyén. A régi templomot 1892-ben Dragutin Peitz diakovári festőművész festette ki. Oltárát 1904-ben állították, keresztútját 1911-ben szentelték fel. 1913-ben a tetőt és a tornyot újították meg. 1991-ben a falut megszálló szerbek földig rombolták.

Kultúra

A KUD Seljačka sloga Bogdanovci kulturális és művészeti egyesületet 1936-ban alapították. Mai formájában 1977-ben alakult meg. Az egyesület minden évben megszervezi a Bogdánfalvi folklór estéket. Száműzetés utáni harmadikat a „Povratak” (Visszatérés) módosított néven tartották. A rendezvény 3 napig tart és az alábbi eseményekből áll:
- lovak és lovakocsik fesztiválja
- Bogdanovac folklór esték
- gyermek folklór fesztivál

A „Bogdanovačka ethno škrinjica” egyesületet október 15-én, Ávilai Szent Teréz ünnepén alapították, aki az egyesület mennyei védőszentje. Az egyesület a falu és a környező térség kulturális örökségének megőrzésével foglalkozik, az ősi kézművesség megőrzésére és ápolására törekszik, az ismereteket pedig továbbadja a fiatalabb generációknak.

Oktatás

Bogdánfalva első iskolája 1859-ben nyílt meg. A településen ma a vukovári Dragutin Tadijanović általános iskola területi iskolája működik.

Sport

Az NK Croatia Bogdanovci labdarúgóklubot 1947-ben még NK Sremac néven alapították. 1990-től használja a mai nevét. A csapat az Eszék-Vinkovce megyeközi ligában szerepel.

Egyesületek

A „Srijem” lovasegyesületet 2008-ban alapították. Az egyesületnek 24 tagja van, 11 lova és 6 csikója (2016.) van. Tagjai számos lovasversenyen és fesztiválon vesznek részt.