Szentlőrincváralja

Szentlőrincváralja (Podgrađe)
Utcakép
Utcakép
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeVukovár-Szerém
KözségCsótnémeti
Jogállásfalu
Irányítószám32245
Körzethívószám+385 032
Népesség
Teljes népesség269 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság78 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 19° 02′ 02″45.105000°N 19.034000°EKoordináták: é. sz. 45° 06′ 18″, k. h. 19° 02′ 02″45.105000°N 19.034000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlőrincváralja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentlőrincváralja[2] (horvátul: Podgrađe) falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében. Közigazgatásilag Csótnémetihez tartozik.

Fekvése

Vukovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délre, a Nyugat-Szerémségben, a Báza (Bosut) bal partján fekszik.

Története

A középkorban itt, a Báza partján állt Szentlőrinc vára, mely 1387-ben Mária királynő oklevelében „Zenthlerynth” alakban tűnik fel először, amikor a királynő a hűtlen Horvátiak birtokát a Garaiaknak adja.[3] 1408-ban „Castrum S. Laurencii iuxta aquam Baza”, azaz a Báza melletti Szentlőrinc váraként szerepel. 1478-ban a Garaiak a birtokon a Szécsiekkel osztozkodnak. 1491-ben már a Ráskai Balázs kezén találjuk, aki ekkor a vingárti Gerébeknek adta cserébe a hasonló nevű, valamint Apáti és Szat városokkal együtt. Ezután „Castrum Zenthlewrinczwara” a Gerébeké volt még 1496-ban is.[4] A vár alatti település a várjobbágyok faluja volt. A török 1526-ban, Valkóvár eleste után szállta meg és 1691-ig volt török uralom alatt.

A mai település a 18. század elején keletkezett Boszniából érkezett katolikus sokácok betelepülésével. Kamarai birtok volt, majd a vukovári uradalom része lett. A katonai határőrvidék megszervezésekor Mária Terézia rendelete alapján 1745-ben elhatárolták a katonai közigazgatás alá vont területeket. A falu a Péterváradi határőrezred katonai igazgatása alá került. Lakói a katonai igazgatás teljes megszüntetéséig határőrök voltak, akik 16 és 60 életévük között kötelezve voltak a császári hadseregben a katonai szolgálatra. Részt vettek a Habsburg Birodalom szinte valamennyi háborújában. A katonai közigazgatást 1873-ban megszüntették, majd területét 1881-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

Az első katonai felmérés térképén „Podgradie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgradje” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgradje” néven 87 házzal, 469 katolikus és 18 ortodox vallású lakossal találjuk.[6]

A településnek 1857-ben 417, 1910-ben 722 lakosa volt. Szerém vármegye Vinkovcei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 96,26%-a horvát, 1,10%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új Szerb–Horvát–Szlovén Állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 a Független Horvát Államhoz tartozott, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98,9%-a horvát nemzetiségű volt. A horvát függetlenségi háború idején a falut megszálló szerbek mindent leromboltak. A lakosság legnagyobb része elmenekült. A lakosság csak 1997-ben térhetett vissza a száműzetésből és kezdhetett hozzá a teljes újjáépítéshez. A falunak 2011-ben 371 lakosa volt.

Népessége

Lakosság változása[7][8]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
417 486 540 682 754 722 826 863 885 932 918 777 631 546 486 371

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás.

Nevezetességei

  • Szent Simon tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1829-ben épült. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter. A horvát függetlenségi háború idején a falut elfoglaló szerbek súlyosan megrongálták. A háború után teljesen újjá kellett építeni. A Szent Simon és Júdás Tádé apostolokat ábrázoló oltárképet Smiljan Popović akadémiai festőművész festette.
  • Szentlőrinc vára

Oktatás

A településen a csótnémeti általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik. Az iskolaépület a templom mellett áll. A mai iskola a horvátországi háború után épült a lerombolt régi helyett. Két osztályterme, könyvtára, tanári szobája, konyhája, ebédlője és egyéb helyiségei vannak. Az iskola mellett egy tanítói lakás van, ahol az iskolatitkár lakik a családjával. A kisméretű iskolaudvart jó időben a testnevelés órákra használják. A 2019/2020-as tanévben az intézménynek 8 tanulója volt.

Sport

Az NK Podgrađe labdarúgóklubot 1932-ben alapították. 1946-ban nevét FD Bratstvo-Jedinstvo Podgrađe névre változtatták. 1952 és 1991 között NK Bratstvo Podgrađe néven szerepelt. Ezt követően vette fel mai nevét. A csapat a megyei 3. ligában szerepel.

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2021. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)