Az aragóniai vagy aragón nyelv (szintén fabla, saját elnevezése aragonés vagy luenga aragonesa)újlatin nyelv avagy nyelvjáráscsoport, amelyet a spanyolországiAragónia autonóm közösségben az aragóniai Pireneusok néhány völgyében – főleg falvakban – még körülbelül több mint 25 000 beszélő használ, valamennyien kétnyelvűségben a kasztíliaival. A középkoriAragóniai Királyságban beszélt vulgáris latin nyelvjárások folytatása, amely a leóni és a kasztíliai mellett a harmadik nagy jelentőségű nyelvjárás volt. A hagyományos nyelvészet sokáig csak egy „spanyol nyelvjárásnak” tartotta, mára azonban elismert önálló nyelvnek számít.
Hispániának az araboktól való kasztíliai visszahódításával (Reconquista) az aragóniai és a leóni dialektusok erősen visszaszorultak. Az aragóniai több nyelvjárás formájában él, amelyek mintegy átmenetet alkotnak a spanyol és katalán, illetve okcitán nyelvek között. Az Ibériai-félsziget többi újlatin nyelvéhez képest megőrzött néhány archaikus vonást. Létezik egy mesterségesen kialakított sztenderd változata is, amelyet a nyelvet újratanulók munkáltak ki az élő nyelvjárások egységesítésének szándékával. 2006. július 15-én a nyelv szabályozására létrehozták az Academia de l’Aragonés nevű kulturális egyesületet, bár ez hivatalosan még nem elismert az aragóniai kormány által.
CASTELLANO – egy nyelv elnevezése Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás (tájszólás) elnevezése ARAGONÉS – egyéb újlatin dialektuscsoport (hagyományosan „spanyol nyelvjárás”, mára elismert önálló nyelv) elnevezése
Hagyományosan az aragóniait csak a spanyol egyik nyelvjárásának tartották (tartják), nyelvtörténetileg azonban elkülönül attól: épp olyan önálló újlatin dialektus, mint a kasztíliai. Hang- és alaktanilag a többi iberoromán nyelvvel mutat szoros kapcsolatot, átmenetet képezve a kasztíliai és a katalán, illetve az okcitán nyelv gascon dialektusa között; az Ethnologue ugyanakkor nem az iberoromán nyelvek közé, hanem – a mozarabbal együtt – a nyugati újlatin nyelvek önálló ágába sorolja.
Jellegzetességek
Hangtan
A kasztíliaihoz hasonlóan a latin nyílt e és o magánhangzók ue és ie diftongusokká váltak, például latin vet(u)la → arag. biella (kasztíliai vieja, katalán vella). Lekopott a szóvégi hangsúlytalan -e, illetve vele együtt a szótagkezdő mássalhangzó: latin grande → arag. gran (katalán gran, kasztíliai grande). Megőrizte a latin szókezdő f-et, például latin filiu → arag. fillo (katalán fill, de kasztíliai hijo), illetve szintén a szókezdő cl- és pl- kapcsolatokat. A vulgáris latinban már dzs-nek ejtett ge-, gi-, i+magánhangzó kapcsolatok az aragóniaiban cs-nek (írásban ch) felelnek meg: latin iuvenis → arag. choben (kasztíliai joven,[1] katalán jove). A latin -ct-, -lt- kapcsolatokban a -c-, -l- részlegesen hasonult (palatalizálódott) és [jt] lett belőlük, mint a portugálban: például latin factu → arag. feito (portugál feito, katalán fet, viszont kasztíliai hecho). A latin [ks] (-x-) és -ps- hangokból [ʃ] (magyar s) lett (írásban x-szel jelölik), például latin coxu → arag. coixo (katalán coix, kasztíliai cojo). A latin szóközi -c’l-, -t’l-[2]-li+magánhangzó- kapcsolatok jésített ll-nek [ʎ] felelnek meg: latin mulier → arag. mullé(r) (katalán muller, kasztíliai mujer, portugál mulher). A legarchaikusabb nyelvjárások megőrizték a latin szóközi zöngétlen zárhangokat: például saper (kasztíliai saber).
A hangsúlyrendszer ugyanakkor a kasztíliaihoz képest újítóbb – valószínűleg francia hatásra: a kasztíliaiban előforduló ún. harmadéles (az utolsó előttit megelőző szótagon hangsúlyos) szavak az aragóniaiban másodélessé váltak, vagyis az utolsó előtti szótagon hangsúlyozzák őket: mosica /mosíka/ (kasztíliai música /músika/) ’zene’, Mexico /meʃíko/(kasztíliai México /méxiko/) stb. A hangsúly tehát az utolsó előtti szótagra esik a magánhangzóra végződő szavakon, továbbá a magánhangzó + -s vagy -n végű szavakon, az összes többi esetben az utolsóra; ékezettel jelölik az magánhangzó + -s vagy -n végződésű véghangsúlyos szavakat.
Nyelvtani rendszerében általánosságban nem tér el a többi nyugati újlatin nyelvtől, ezen belül is leginkább a katalán és okcitán nyelvekkel mutat egyezéseket. A határozott névelő nyelvjárástól, valamint a mondatban elfoglalt helyétől függően többféle alakot vehet fel: o/lo/ro, a/la/ra, l’, illetve többes számban os/los/ros, as/las/ras. A sztenderd aragóniaiban (l)o, (l)a, l’, (l)os, (l)as; az l-es alakot akkor használják, ha az előtte álló elöljáró magánhangzóra végződik, illetve ha a szó, amelyet megelőz, magánhangzóval kezdődik például o libro a ’könyv’, en os libros ’a könyvekben’, ta lo libro vagy t’o libro ’a könyvhöz’, a mía casa a házam, ta la mía casa ’a házamig’, l’aragonés ’az aragóniai’. A többes számot -s hozzáadásával képzik, az -s végű szavakhoz viszont -es járul: españols ’spanyolok’, aragoneses ’aragóniaiak’. A magánhangzót követő -t végződésű főnevek többes számban z-re végződnek: ziudat ’város’ → (ziudats >) ziudaz ’városok’. A kasztíliaival és a katalánnal ellentétben az imperfectum -ba ragja változatlan maradt a II. és III. igeragozáshoz tartozó alakoknál is: latin tenebat → arag. teniba (kasztíliai tenía, katalán tenia).
Szókincs
A szókincs tekintetében az aragóniai sokszor inkább a katalánnal vagy az olasszal mutat egyezéseket, mintsem a kasztíliai spanyollal: például trobar (kasztíliai encontrar, olasz trovare) ’találni’, mancar (kasztíliai faltar, katalán és olasz mancar) ’hiányzik’ stb.; ellenben az is előfordul, hogy arab eredetű szót használ olyan jelentésben, ahol a kasztíliaiban latin áll: például zaguer, -a (kasztíliai último, -a) ’utolsó/legújabb’.
Az aragóniai és a kasztíliai összehasonlítása
Az alábbi táblázatban az aragóniai és a kasztíliai közötti legfontosabb hang- és alaktani különbségek szerepelnek, példákkal szemléltetve.
Toz os sers umans naixen libres e iguals en dinnidat y en dreitos. Adotatos de razón y conzienzia, han á apachar-sen fraternalmén(t) os uns con os altros.
Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i els cal mantenir-se entre ells amb esperit de fraternitat.
Todos los seres humanos nacen libres e iguales en dignidad y en derechos. Dotados de razón y de conciencia, deben comportarse fraternalmente los unos con los otros.
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. [Az emberek] Ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvériesen kell, hogy viselkedjenek.”
Jegyzetek
↑A kasztíliaiban az írott j a kiejtésben [x] hangnak felel meg.
↑Az aposztróf itt olyan rövid latin magánhangzót (általában u-t vagy i-t) jelöl, amely később kiesett, így a szomszédos mássalhangzók összeolvadtak egy kapcsolattá.
↑Kivétel az -s-re végződő véghangsúlyos szavakat, ahol -es: aragonés/aragoneses.
A kereszt (†) a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Ez a sablon az európaikontinensen (szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Donazovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra) használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
