PROFILPELAJAR.COM

	ÁVT BERAUN
	ÁVT BERAUN; ÁVT IVs osztály; OMÁV IVs osztály; MÁV IIIm. osztály; OMÁV 33 sorozat; kkStB 32 sorozat; MÁV 358 sorozat; BBÖ 32 sorozat; ČSD 311.0 és 311.1 sorozat; FS 198 sorozat
	Pályaszám
	ÁVT 1873-ig: I 504–581; ÁVT 1873-tól: IVs osztály 758–859; ÁVT 1897-től: 3301–3388; MÁV 1891-től: IIIm 3061–3088; MÁV 1891-től: 358,001–028; kkStB: 32.01–91; BBÖ: 32.02..76; ČSD: 311.001–008 és 311.101–140; FS: 198.001
	Általános adatok
Gyártó	Mf. d. StEG, Bécs
Gyártásban	1866–1876
Selejtezés	1920-as évek
Darabszám	102 db
	Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	C
Nyomtávolság	1435 mm
Hajtókerék-átmérő	1291 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség	45 km/h
Ütközők közötti hossz	14 629 mm
Hossz	3061–3069; 3075–3086 psz.: 8 301 mm; 3070–3074; 3087–3088 psz.: 8 504 mm
Magasság	4570 mm
Szélesség	2870 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága	3108 mm
Teljes tengelytávolság	3108 mm
Üres tömeg	30,3 t
Szolgálati tömeg	33,8 t
Tapadási tömeg	33,8 t
Legnagyobb tengelyterhelés	11,4 t
	Fékek
Típusa	kézifék
Rögzítőfék	kézifék
	Gőzvontatás
Jelleg	C–n2
Szolgálati tömeg szerkocsival	58,8
	Hengerek
Száma	2
Átmérője	421 mm
Dugattyú lökethossza	632 mm
Állókazán típusa	síktűzszekrényes
Kazán hossztengely-magassága a sínkorona felett	1804,5 mm
Gőznyomás	9 at
	Tűzcsövek
Száma	165 db
Belső/külső átmérője	46,5/52 mm
Hossza	4135 mm
Rostélyfelület	3061–3069; 3075–3086 psz.: 1,62 m²; 3070–3074; 3087–3088 psz.: 1,85 m²
Sugárzó fűtőfelület	3061–3069; 3075–3086 psz.: 8,0 m²; 3070–3074; 3087–3088 psz.: 8,7 m²
Csőfűtőfelület	112,0 m
Gépezeti vonóerő	45,96 kN
Tapadósúlyból számított vonóerő	53,05 kN
Vezérmű rendszere	Stephenson, nyitott
	Szerkocsi
Típusa	12, 14, 20, 37
Szolgálati tömege	25,0
Vízkészlet	8,8 m³
Tüzelőanyag-készlet	6,0 m³ szén
	Sablon • Wikidata • Segítség

Az ÁVT I. 504-581 mozdonyok tehervonati szerkocsis gőzmozdonyok voltak az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság-nál (ÁVT), amelyek a kkStB is beszerzett Rakonitz-Protivín és a Tarnów-Leluchów pályaszakaszaira.

Története

Az ÁVT 1866-1873 között építette ezeket a három kapcsolt kerékpárú gépeket a saját mozdony gyárában. Az ÁVT első számozási rendszerében 504-581 pályaszámokat, 1873-ban pedig IVs osztály 758-835 számokat kaptak. Ennek a sorozatnak a később gyártott tagjai 836-859-ig lettek beszámozva. Végül 1897-ben 3301-3374 lett a pályaszámuk. A magyar pályaszakaszok 1891-es államosításakor a sorozat mozdonyaiból 14 db került MÁV állományba ahol előbb IIIm osztály 3061-3074, majd 1911-től a 358 sorozatba lettek beosztva.

1875-ben a cs.kir. Tarnów-Leluchów Vasútnak 12 db és 1875-1876-ban a Rakonitz-Protivín Vasút számára szintén 12 db épült. A Tarnów-Leluchów Államvasutaknál a BIAŁA, BOBOWA, DUNAJEC, GROMNIK, GRYBÓW, KRYNICA, LELUCHÓW, RYTRO, TARNÓW, TUCHÓW, SZCZAWINCA és ŻEGIESTÓW neveket kapták. Az sorozat mozdonyait a Rakonitz-Protivín Vasútnak a Wiener Neustadti Mozdonygyár és a Floridsdorfi Mozdonygyár szállította. A mozdonyok 201-212 pályaszámokat és a BERAUN, BŘEZNIC, MILIN, MIROVIC, PISEK, PŘIBRAM, PROTIWIN, PÜRGLITZ, RAKONITZ, ZDIC, ALTHÜTTEN és STADTL neveket kapták.

Az osztrák pályarészek államosítása után a Tarnow-Leluchów Vasút mozdonyai 32,01-12 32,31-91 az ÁVT gépek 32.31–91 a Rakonitz-Protivín Vasútéi pedig először le 37,01-12, majd 1892-től 32,13-24 pályaszámokat kaptak a kkStB-nél.

Az első világháború után a fennmaradó nyolc Rakonitz-Protivín Vasút mozdonyaiból mint 311,0 sorozat, 40 darab ÁVT mint 311,1 sorozat került a ČSD állományába, amelyeket 1937-ig selejteztek. A BBÖ-höz két gép a Tarnow-Leluchów Vasúttól (32,02 és 03) és három az ÁVT mozdonyok közül (32,45, 72 és 76) került, amelyek 1925 voltak állományban. Két mozdony a Tarnow-Leluchów Vasúttól Jugoszláviába került, egy Olaszországba, mint FS 198 001. A háború után a Tarnow-Leluchów Vasútnál megmaradt gépekből néhány a PKP-hez került, amelyeket ott selejteztek anélkül hogy, pályaszámot kaptak volna.

Irodalom

Lokomotiv-Typen der kk landesbef Maschinen-Fabrik in Wien der priv österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft, M Engel & Sohn, kk Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien, 1888
Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918, Verlag Slezak, 1978 ISBN 3-900134-40-5
Griebl, Slezak, Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938, Verlag Slezak, 1985 ISBN 3-85416-026-7
Johann Stocklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich, Verlag Slezak, Wien, 1979, ISBN 3-900134-41-3
Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontagh Gáspár és Villányi György.szerk.: Dr. Czére Béla és Dr. Vaszkó Ákos: Nagyvasúti vontatójárművek Magyarországon. Budapest: Közlekedési Múzeum (1985.). ISBN 963-552-161-8

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG I 504–581 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.