PROFILPELAJAR.COM

	Katalán; català–valencià–balear
Beszélik	Spanyolország; Andorra; Franciaország; Olaszország
Terület	Európa
Beszélők száma	10 millió fő
Nyelvcsalád	indoeurópai nyelvcsalád; itáliai ág; újlatin nyelvek; nyugati ág; galloromán nyelvek; okcitán csoport; katalán nyelv
Írásrendszer	Latin
	Hivatalos állapot
Hivatalos	Spanyolország néhány autonóm közössége: Katalónia, Baleár-szigetek, Valencia; Andorra
	Nyelvkódok
ISO 639-1	ca
ISO 639-2	cat
ISO 639-3	cat
	A katalán nyelv elterjedtsége Európában
	A Wikimédia Commons tartalmaz català–valencià–balear témájú médiaállományokat.

A katalán nyelv (katalánul català, IPA: [kə.tə'la] vagy [ka.ta'la]) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek nyugati csoportjába tartozik. Legközelebbi rokonságban a Franciaország déli részén beszélt okcitán (régebbi nevén: provanszál) nyelvvel áll, amellyel történeti egységet alkot. Hivatalos nyelv Andorrában, valamint Spanyolországban Katalónia, Valencia (valenciai, valencià) és a Baleár-szigetek (baleári, balear) autonóm közösségekben. Andorrában az egyetlen hivatalos nyelv (bár sokan használják a spanyolt és a franciát is), míg Spanyolországban regionálisan – a fenti autonóm közösségekben – második hivatalos nyelv a kasztíliai spanyol mellett.

Beszélői száma mintegy 10 millió fő, többségük Spanyolország területén, mások Andorrában, ill. Franciaországban élnek. A nyelv Valenciában beszélt nyelvjárását valenciainak nevezik (katalánul valencià); noha politikai okokból a valenciaiak sokszor különálló nyelvnek tekintik, nyelvészetileg nem mutat nagyobb eltéréseket a katalóniai változattól, mint például a Kasztíliában beszélt spanyol az andalúztól.

Katalán nyelvű a Bobobók (Bobobobs) című rajzfilmsorozat is, amelyet a 90-es években Magyarországon is sugároztak.

Történet

A katalán a 9. század során fejlődött ki a vulgáris latin nyelvből, a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán (Roussillon, Empuries, Besalú, Cerdanya, Urgell, Pallars és Ribagorça megye területe). Egyaránt mutat galloibér és iberoújlatin jellegeket, tehát a kezdeti állapotában nem volt más, mint csupán az okcitán egy különcködő nyelvjárása. Később fokozatosan önállósodott, és évszázadokra a helyiek közlési eszközévé vált. Az első írásos szövegek a 13., 14. századból származnak, ellenben az 1600-as évekre a katalán irodalom visszaszorult, a spanyol, francia vagy olasz nyelvű alkotások javára. A nemzeti katalán irodalom a 19. század során kapott újra erőre.

A francoista Spanyolországban (1939-1975) a katalán helyett a spanyol használatát javasolták – a nyelv nyilvános használata elnyomottá, gyakorlatilag tiltottá lett. Francót megelőzően az 1923-ban hatalomra került Miguel Primo de Rivera is egyszer már betiltotta a katalán nyelv használatát.^[1] Ennek ellenére sikerült néhány ezer katalán könyvet megjelentetni, ugyanis Franco tábornok azon véleménye, ami szerint a katalán egy régies nyelvjárás, lehetővé tette például a régi költészet ismételt kiadását. Egyes jelenkori munkáknak is sikerült kikerülni a cenzúrát azzal, hogy réginek állították be őket.

Franco 1975-ös halála után a demokrácia helyreállásával együtt a katalán újjászületés is bekövetkezett. Ma a nyelvet használják a politikai életben, az oktatásban és a médiában is.

Földrajzi elterjedés

A katalánt az alábbi területeken beszélik:

Név	Ország	Katalán név
Katalónia	Spanyolország	Catalunya
Valencia	Spanyolország	València
Franja d'Aragó, Aragónia	Spanyolország	Franja d'Aragó
Baleár-szigetek	Spanyolország	Illes Balears i Pitiüsses
Andorra	Andorra	Principat d'Andorra
Észak-Katalónia	Franciaország	Catalunya Nord
Murcia kis része	Spanyolország	el Carxe
Alghero város, Szardínia	Olaszország	l'Alguer

Noha közülük csak Andorra egy valódi ország, a fenti területeket köznyelvileg "katalán országoknak" szokás nevezni közös történelmük és hagyományaik miatt.

Beszélői száma

Ahol a katalán hivatalos
Terület	Érti	Beszéli
Katalónia (Spanyolország)	5 837 874	4 602 611
Baleár-szigetek (Spanyolország)	733 466	504 349
Valencia (Spanyolország)	3 512 236	1 972 922
Andorra	62 381	49 519
Összesen	10 145 957	7 129 401

A világ más részein
Terület	Érti	Beszéli
Alghero (Szardínia, Olaszország)	20 000	17 625
Észak-Katalónia (Franciaország)	203 121	125 622
Franja de Ponent (Spanyolország)	47 250	45 000
Carxe (Murcia, Spanyolország)	Nincs adat	Nincs adat
A világ többi része	Nincs adat	350 000
Összesen	270 371	538 247

Összesítve
Terület	Érti	Beszéli
Katalán országok (Európa)	10 416 328	7 317 648
A világ többi része	Nincs adat	350 000
Összesen	10 416 328	7 667 648

Nyelvjárások

1861-ben Manuel Milà i Fontanals két fő csoportra osztotta a katalán nyelvjárásokat: keleti katalán és nyugati katalán.

Az egyes nyelvjárások között nem vonható kézzelfogható földrajzi határ, mivel a szomszédok általában fokozatosan alakulnak át az egyikből a másikba, átmeneti jellegeket hordozva. A két fő csoport legfontosabb jellemzői:

Nyugati katalán
- Hangsúlytalan magánhangzók: [a] [e] [i] [o] [u]. Különbségtétel e és a valamint o és u között.
- szóeleji vagy mássalhangzó utáni x egy affrikátává (/tʃ/) alakul. Magánhangzóközi helyzetben, vagy i által követve ellenben /ʃ/.
- Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -e vagy -o.
- Sajátos elemek a szókincsben: espill, xiquet, granera, melic stb.
Keleti katalán
Hangsúlytalan magánhangzók: [ə] [i] [u]. Ha az e és az a hangsúlytalan, /ə/-vé, illetve az o és u /u/-vá változik.
- Az x mindig a /ʃ/ frikatívát jelöli.
- Az első személy kijelentő mód jelen idő jele -o, -i, vagy -ø.
- Sajátos szókincs: mirall, noi, escombra, llombrígol' stb.

Az egységesített irodalmi nyelv a középső katalán nyelvjáráson, a keleti dialektusok egyikén alapul. A főnyelvjárások további alnyelvjárásokra oszthatók. Ezek az alábbiak:

nyugati katalán

északnyugati katalán
- ribagorzai
- pallarsi
- lleidai
átmeneti valenciai
- tortosai
- matarranyai
- vinaròsi
- maestrati valenciai (Valencia egy vidékén)
valenciai
- castellóni
- apitxat
- dél-valenciai
- alicantei
- majorcai

keleti katalán

északi katalán
középső katalán
- salat
- barcelonai
- tarragonai
- xipella
baleári
- mallorcai
- menorcai
- ibizai
algherói

A valenciain kívül más beszélők is szeretnek különálló ibizai, illetve mallorcai nyelv-ről beszélni, s különösebb megalapozottság nélkül óhajtják ezen nyelvjárások külön nyelvként történő elismerését.

Nyelvtan

Kiejtés és írás

Bővebben: Katalán ábécé és Katalán kiejtés

Névelők és főnevek

Határozott névelők
Szám	Hímnemű	Nőnemű
egyes szám	el, l'	la, l'
többes szám	els	les
Határozatlan névelők
egyes szám	un	una

A főnevek lehetnek hím- vagy nőneműek, ugyanis mint a többi újlatin nyelv, a katalán is ismeri a nyelvtani nem fogalmát. Hímnemű például az el llibre 'a könyv', nőnemű a la taula 'az asztal'.

A latin illeből és unusból származtatott névelők a jobb oldalon látható alakokat vehetik föl. A felsorolt alakok az irodalmi nyelvváltozatban használatosak – néhány nyelvjárásban más alakokra is rá lehet bukkanni. Például Nyugat-Katalóniában a hímnemű névelők el és els formája helyett a lo és los használatos. Még meglepőbb, hogy Baleár-szigeteken a határozottak egészen máshonnét erednek: egy latin kifejezésből, az ipseből, ami megközelítőleg "az az egy" jelentéssel bír. Ennek megfelelően az ottani dialektusban a következők a határozott névelők: es, s´ (E/hn), sa, s´ (E/nn), ses (T/hn), ses (T/nn).

A nyelvtani nem a katalánban megkülönböztető szereppel bír. Azok a szavak, amik egy nem-katalánnak csupán egy szó hím- és nőnemű módosulatainak tűnnek, valójában akár teljesen mást is jelenthetnek: el cap 'a fej' – la capa 'a réteg'; el roc 'hitregebeli óriásmadár' – la roca 'a szikla'. Vannak köztük olyanok is, amelyek a névelőn kívül semmiben sem különböznek egymástól, például el pols 'a pulzus' – la pols 'a por'.

Főnévi igenév
cant-ar 'énekelni'
Gerundium
cant-ant
Melléknévi igenév
cant-at
Ragozás kijelentő mód jelen időben
Személy	Egyes szám	Többes szám
1.	cant-o	cant-em
2.	cant-es	cant-eu
3.	cant-a	cant-en

Igék

Az ige cselekvést, létezést vagy történést fejez ki, illetve funkcionálhat kopulaként is. A katalán igéknek van igeideje. Egy igeidő jellemezhető annak módjával (kijelentő, kötő, valamint felszólító), idejével (múlt, jelen, továbbá jövő), és aspektusával. Az aspektus a cselekvés vagy történés időtartamára utal, például különbséget tesz a pillanatnyi és folyamatos műveletek között.

Az igéket ragozni kell mindezek kifejezéséhez. Az igéket háromféle csoportba lehet osztani ez alapján. Az első igeragozás azokon az igéken érvényesül, amiknek a végződése főnévi igenévként -ar (például cantar 'énekelni'), a második a -re vagy -er végűeké (például batre 'ütni'), míg a harmadik az -ir végűeké (például sentir 'érezni'). Ahogy más nyelvekben is, a katalánban is vannak rendhagyó igék, de még ezek is viszonylagosan igazodnak a ragozási paradigmákhoz.

Az első igeragozásra látható egy tömör példa a jobb oldali táblázatban.

Nyelvi példák

Néhány mondat és kifejezés

Néhány mondat és kifejezés a katalán irodalmi változatából (középső nyelvjárás):

Katalán: Català [kətəˈlɑ]
Szia!: hola [ˈɔlə]
Viszlát!: adéu [əˈðew] (egyes szám); adéu siau [əˈðew siˈaw] (többes szám)
Kérlek: si us plau [sisˈplaw]
Köszönöm: gràcies [ˈgrɑsiəs]; mercès [mərˈsɛs]
Sajnálom: perdó [pərˈðo], ho sento [u ˈsentu]
Az (mutató nm.): aquest [əˈkɛt] (hímnemű); aquesta [əˈkɛstə] (nőnemű)
Mennyi?: quant val? [ˈkwɑmˈbɑl]; quant és? [ˈkwɑnˈes]
Igen: sí [ˈsi]
Nem: no [ˈno]
Nem értem: No ho entenc [ˈno wənˈteŋ]
Hol van a fürdő?: on és el bany? [ˈonˈezəlˈβaɲ]; on és el lavabo? [ˈonˈezəlˈləˈβɑβu]
Egészségedre!: salut! [səˈlut];
Beszélsz angolul?: Que parla l'anglès? [kə ˈparlə lənˈglɛs]
Beszélsz katalánul?: Que parla el català? [kə ˈparləl kətəˈlɑ]

Hangminta

Idézet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:

Tots els éssers humans neixen lliures i iguals en dignitat i en drets. Són dotats de raó i de consciència, i han de comportar-se fraternalment els uns amb els altres.
„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van. Ésszel s lelkiismerettel bírván, egymással testvéri szellemben kell, hogy viselkedjenek.”

Barcelonai nyelvjárásban: Sergi Giménez Palomo
Valenciai nyelvjárásban: Margarita Gracia Sanz

Jegyzetek

↑ Martin, Benjamin (2019): The Agony of Modernization. Labor and Industrialization in Spain. Cornell University Press. ISBN 9781501737121. 265-266. o.